Nem tudom temetni
Parászka Boróka >Az az ember vagyok, aki eljár temetésre. Fontosnak tartja a halott emléke előtti tisztelgést, a temetés közösségét, a
Parászka Boróka >Az az ember vagyok, aki eljár temetésre. Fontosnak tartja a halott emléke előtti tisztelgést, a temetés közösségét, a
Parászka Boróka >(az előre megfontolt, aljas indokkal különös kegyetlenséggel elkövetett álkereszténykedésről és álpolitikaikritikáról) >Amikor a magyar miniszterelnök elment leróni a
Parászka Boróka >Bármennyire készültem, nem tudtam jelen lenni Márványi Péter temetésén. Bizonyos értelemben a nagy generáció jeles tagját, bizonyos értelemben
Parászka Boróka >A nyolcvanas évek végére akut benzinhány alakult ki a Ceausescu rendszerben. Ezért különböző korlátozásokat vezettek be: csak adott
Parászka Boróka >A HVG írt egy cikket Demeter szilárd kultúrpápa kapcsán, miszerint hiába kapott sok pénzt, csak beletörött a bicskája
Kaltenbach Jenő >A kiváló erdèlyi újságíró Parászka Boróka irt egy nagyszerű cikket, karcolatot, Orbán prágai vörös szőnyeges vesszőfutásáról, az útját
Parászka Boróka >Huszonkilenc másodperc. Ennyi ideig vonul Magyarország miniszterelnöke a vörös szőnyegen, füttykoncertben, szidalmak között, dühös hangorkántól kísérve. A szégyen
Parászka Boróka >Gyanúsan felgyorsította lépteit és a nyomomba eredt 1987 késő őszén a romántanárnőm. Hideg eső permetezett, köd volt, reménytelen
Parászka Boróka >Az eseményeknek, történeteknek legalább két – legtöbbször egymással ellentétes – oldala van. Alább egy történelmi jelentőségű, bár kevésbé
Parászka Boróka >Elöntötte az internet a királynőre emlékező, nosztalgikus tartalom, ez különösen a magyar megemlékezők esetében meglepő (elvileg nálunk az
Parászka Boróka >Végtelenül sérelmezik, hogy Gáspárik Soros embere, ultralibsi, és tiltakozott Orbán fajkeveredésről szóló beszéde ellen. „Valóságos kataklizma zajlik az
Jónás Tamás >El kell mesélnem nektek valami fontosat. Sokan tudjátok már talán, hogy itt vagyok, Erdélyben, Marosvásárhelyen. Azt is mondtam