Erdő Péter, bíboros úr, Ön mitől fél?

Perintfalvi Rita >Akik követték Hodász András katolikus pap nyilatkozatait, azokat nem érintette váratlanul a papi szolgálatból való felmentésének híre. Ami

Continue reading

Erdő Péter interjúja a Válaszban

Stumf András

Az égő Notre-Dame látványa nem csak a hívőket töltötte el mély fájdalommal. Ez a közös fájdalom mutatja kereszténységünk és európaiságunk mély és szoros összefonódását – mondja Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, aki a Válasznak adott nagyinterjújában közéletileg fontos kijelentéseket is tett. Elöljáróban néhány:

Az egyház nem óhajt közel kerülni egyik politikai csoportosuláshoz sem.
Kár lenne hagyni, hogy ilyen kategóriákkal, mint „kereszténység” és „iszlám”, emberek csoportjait utólagos izgatással fordítsák szembe egymással. A kultúrák konfliktusa lehet, hogy előrejelzés – ám az is lehet, hogy szándék. Nem lehet célunk a kultúrákat konfliktusba hozni egymással. Épp ellenkezőleg.
Az 1900-as évek elején sem jártak többen templomba Budapesten, mint ma.
A jövő évivel nem cél felülírni az 1938-as, zsidótörvényes rossz év budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusának emlékét, annak emléke ugyanis pozitív.
A tudomány egy; a tudományos kutatásnak szabadnak kell lennie.A kereszténység nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok.Krisztushoz tartozást jelent
A kereszténység pedig nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok. Krisztushoz tartozást jelent. Aki elfogadta őt messiásnak, azokat kezdték el kereszténynek nevezni – mások. Mégpedig Antiókhiában, a mai Törökország területén, közvetlenül a szír határ mellett. Hogy pontosak legyünk.A kereszténység pedig nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok. Krisztushoz tartozást jelent. Aki elfogadta őt messiásnak, azokat kezdték el kereszténynek nevezni – mások. Mégpedig Antiókhiában, a mai Törökország területén, közvetlenül a szír határ mellett. Hogy pontosak legyünk.
A teljes szöveg

A virtuális valóság és az egyház

Erdő Péter bíboros
Az ember ma gyorsabban és radikálisabban változik, mint a korábbi századokban, az állandó változás azonban bizonytalanná teszi. A természettudományi haladás egyik következményeként elterjedt az emberiség körében a változás tudata. Nem az állandóság, hanem az állandó változás tudatában él a mai ember, ráadásul a változás sokszor összekapcsolódott a haladás mítoszával is. Ugyanakkor a természettudományos felismerések nyomán „a világról alkotott képünk, az emberiség és a saját egyéni helyzetünk megítélése nem biztosabb lesz, hanem bizonytalanabb”. Terjed egy „nem egyszerűen vallási vagy világnézeti, hanem természettudományos értelemben vett agnoszticizmus”, annak „érzelmi feladása, hogy a körülöttünk lévő valóságot egyre jobban megismerhetjük”; ilyen háttérben az ember egyre nehezebben látja meg a saját életének objektív összefüggéseit és értelmét.
Folytatás itt: http://ahaza.blog.hu/2018/06/17/a_virtualis_valosag_es_az_egyhaz

%d bloggers like this: