Félbemaradt emberré válás

Bedő. J. István
Vígjátéknak ígéri A hattyút az Örkény Színház, de ettől a vígságtól azért rendesen megkeseredik a szánk íze. Molnárt elővenni mindig nyertes ügy, most éppen Polgár Csaba állította színpadra, parádésan. A lányát trónközelbe házasító főherceg anya mesterkedéseinek története elég közismert, mindig az a színre vitel fő kérdése, hogy mi domborodjon ki az előadásból: az anyai erőszak, a trónörökös mulyasága, a hercegkisasszony átváltozása emberré, avagy a szerelmes szolgalélek tanár fölmagasztosulása. És egyáltalán: az egész játékot véressé változtató manipuláció.

A HATTYÚ

Színházi ajánló
Molnár Ferenc (1878-1952) az egyetlen világhírű magyar író 1920-ból származó vígjátéka az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó szakaszát idézi – miután már véget ért. A megújuló polgári világban élnek még a hagyományok, így mindenki igyekszik többet mutatni, mint amije van. Az urak a gőgjükből élnek, a szegényeket megalázzák akkor is, ha náluk okosabbak. A tudás eleve gyanús, mert rebellis lehet. Sokan visszasírják ezt a 20. század eleji környezetet, ez adja a darab aktualitását. Polgár Csaba rendezése célzásokat is tesz rá.

Az Örkény színház dicsérete

Egy színház, amelyik olyan, amilyennek egy színháznak lenni kell. Egy színház, amely jobbnál jobb előadásokkal hívja fel magára a figyelmet. Két darabról szól itt két kritika. A IV. Henrikről és a Hamletről. Már ha kritikának lehet nevezni az elragadtatást.

%d