Tudomány békaperspektívából és madártávlatból
A tudományos forradalom közkeletű narratívái európai tudósok heroikus egyéni teljesítményeként tálalják a nagy felfedezéseket. Az efféle mítoszok nemcsak pontatlanok és
Címke: tudomány
Fuss, Parker, fuss!
Egészen fantasztikus kaland kezdődik szombat délelőtt, amikor veszedelmes útjára indul egy Parker nevű hős, a NASA autóméretű szondája, aki közvetlen közelről, mintegy 4 millió mérföldről fogja figyelni a napkorona és a napfelszín folyamatait. A Nap-Föld távolság 150 millió kilométer, azaz 1 csillagászati egység. (CsE)
Kánikula van arrafelé is, olykor 1,7 millió Celsius, ami eleve egy rejtély, hiszen maga a csillag ennél jóval hidegebb. Ezt a talányt is meg kell fejteni.
De hogyan bírja ki Parker ezt a felfoghatatlan hőséget? Úgy, hogy különleges fordítható pajzzsal és hűtőberendezéssel szerelték fel őkelmét, ami szén-szén kompozitokból áll, és 30C alatt tartja a vándort.
De még érdekesebb, hogy Parker önirányító lesz, tehát van saját intelligenciája is. Mivel a földi utasítások csak 8 perc késéssel érkeznek el hozzá, a váratlan fejleményekre saját magának kell megoldást találnia. Például, hogy milyen szögben döntse meg a hőpajzsot egy nem várt kitörés esetén.
Székely Ferenc
Apropó: listázás
Serény Péter
A gyümölcsfa meg az árbockosár, avagy KÉT PÉLDÁZAT A TUDOMÁNYRÓL ÉS A KUTATÁSRÓL.. Mindkét példázat nagyon időszerűen cseng. De: nem mai. Akiktől idézzük, 2017, illetve 2014 óta a síron túlról üzennek. Vélhető, hogy mindketten, habár korántsem ilyen szándékkal, örökérvényű igazságot fogalmaztak meg. Ha valaki akár egyiket, akár másikat intelemnek érzi, ne a forrásokban, e két jeles természettudósban keresse az okát. Szavaik aktuális figyelmeztetése éppenséggel eredetileg sem elsősorban a kollégáknak, sokkal inkább a tudományos kutatáson kívüli, csakhogy, felhatalmazásuknál fogva: döntésképes hivatalosságoknak. De jó volna, nemcsak közérzületileg, hanem a közjó mai és holnapi felfogásának reménybeli termését illetően is, ha – velünk együtt – ők is elolvasnák, netán újraolvasnák e bölcs tanácsokat.
1. A GYÜMÖLCSFA: „ A tudomány olyan, mint a gyümölcsfa. Időbe telik, amíg leszedhetem a termését. Úgy nem lehet gyümölcsöt termelni, hogyha az egyik évben almát akarok, akkor almafát ültetek, ha a másik évben nem olyan nagy az érdeklődés az alma iránt, akkor kivágom az almafát. A tudományt távlatban kell nézni.” Dr. Oláh György, Nobel-díjas, magyar származású amerikai kémikus (1927-2017). Tapasztalatból beszélt. Az 1994. évi kémiai Nobel-díjat olyan kutatási eredményért nyerte el, melyen 1961 óta dolgozott.
2. AZ ÁRBOCKOSÁR: „Az alapkutatással foglalkozó az árbockosárban ülő matrózhoz hasonlít, aki kiált, ha föld vagy jéghegy jelenik meg a látóhatáron. Ha leparancsolják az evezőhöz, a hajó bizonyára gyorsabban halad. Csak azt nem tudni, hogy merre.” Prof. Lovas István, magfizikus kutató (1931-2014.) a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.