Lengyel Szílvia
Krusovszky Dénest még mindig a költő, műfordító, kritikus, szerkesztő kategóriákba illeszti a Wikipédia, pedig első regényével akkora hírre tett szert, aminek alapján csak kéne már frissíteni, hogy író is. Pláne, hogy már megkapta a Libri 2018-as irodalmi közönségdíját is. Márpedig az Akik már nem leszünk sosem, nem véletlenül jutott el a dobogó legfelső fokáig.
Bedő J. István
A címben írt mondatot a legnagyobb magyar gondolta. Mondani nem mondta, mert az események idején még szinte semmit nem tudott magyarul, viszont mágnás volt, érdeklődő és gazdag. (Pontosan megjelölve: gróf. Szemérmetlenül nagy vagyonnal.)
De Jolsvai András jelen történetének – Jolsvai András: Nincsen számodra hely – ő csak mellékszereplője. Ha kémikus lennék (nem vagyok), azt mondanám, az események egyik katalizátora volt.
Ha előbb nem, a Nizza tengerparti sétányán történt kamionos embertiprás óta a világ érintett és nem érintett országainak terrorelhárítói felkészültek/nek arra, hogy ilyesmi náluk is előfordulhat. A hódító és pusztító típusú, iszlám hátterű szervezetek – első helyen a magát iszlám államnak nevező képződmény ‑ ugyanis nem válogatnak sem az eszközökben, sem a célpontokban. A listára bármelyik ország, szinte bármilyen okkal felkerülhet.
Kulcsár ezt a viselkedésformát és helyzetet gondolja tovább és végig. Ám tapasztalatai, világtudósítói múltja és fantáziája éppen elegendő ahhoz, hogy a nyugat-európai városokban végbement vérengzés ismeretében és alapján felrajzolja a borús lehetőségeket.
Egy alkalommal, csodák csodája, feltűnt egy lány a folyosónkon. Méghozzá Husz Irén, a nyolcadikos lányosztályból, aki azidőtájt az iskola legjobb „nőjének” számított. Dénes meglátta, és döntött: „Fogadjunk, hogy megfogom a mellét!” Arra már nem volt idő, hogy a fogadást megpecsételve bárki tenyerében csaphatott volna, mert Irén éppen mellé érkezett.
Böjte József: Az utóbbi évek legjentősebb magyar regényének tartom, és nagy örömmel olvasom máris újra, mert nem lehet eléggé kiélvezni egyszeri olvasással.