Egy idézet története

Serény Péter
Emlékeznek? Néhány napja publikáltam egy import idézetet: „Kanadaiak születnek szerte a világon, csak olykor némi időre van szükségük ahhoz, hogy ideérjenek.” Wayne Potoroka, Dawson City (Yukon) polgármestere. Most utánanéztem: hol, mikor, és miért mondta a kanadai polgármester? Úgy éreztem, hogy a „levegőben lóg”. Örültem, hogy a The New York Times hírleveléből megoszthattam egy bizonyára derék kanadai polgármester igencsak emberséges gondolatát arról, hogy ő mit tart a bevándorlásról. De csak kíváncsi voltam, hogy ugyan, hol, mikor, miért mondhatta Wayne Protoroka, amit a messzi Yukon folyó melletti Dawson városkából a külvilágnak üzent. Addig keresgéltem a neten, mígnem (heuréka!) ráakadtam a forrásra.

tovább

Farkasszem

ALGÉRIA: A TÖMEG FARKASSZEMET NÉZ A FEGYVEREKKEL
Az elnököt „eltávolítottuk, de nem száműztük, nincs rács mögött, és nem öltük meg” (nem úgy mint…)
A The New York Times keddi hírlevelében Algériáról írva, a Reuters múlt heti fotójával (lásd: a címfotót!) illusztrálja a hónapok óta zajló tüntetések friss összefoglalóját. És a képnek azt a címet adja, hogy „a hadsereg pislog elsőként” a nagy farkasszemet-nézés közepette, a fegyveresek mindenütt jelen vannak, de kerülik a végletes erőszakot.

Elcserélt fejek

Serény Péter
No, de hát itt a kép, ahol a fricskázó kedvű szerző az eredeti jaltai kép megfelelő arcait fotósoppolva  az aktuális Három Nagy, Boris Johnson, Donald Trump és Vlagyimir Putyin fejére cserélte. Ha jól meggondolom, ez nem annyira fricska, mint inkább rémálomra figyelmeztetés: mi lehet a világból, ha e három nagyúr veszi kezébe a dolgokat. 

Tréfás internet

A bronz relief az MTA épületének Akadémia-utcai oldalán látható, és azt a pillanatot ábrázolja, amikor Széchenyi István megteszi akadémia-kezdeményező felajánlását a pozsonyi országgyűlésen. A képen két feliratot helyeztem el. A felsőn ez olvasható: „1825. | A Tudományos Akadémiát a Legnagyobb Magyar a Hazának szánta…” Az alsón pedig ez: „2019. |…Ám a Felcsúti Futball-Akadémikus a saját embereinek kezébe veszi.”
Serény Péter

Segédlet Dr. Schmidt Mária történésznek, kutatása tárgyában

Serény Péter
A Terror Háza főigazgatójának nyilvánvalóan ragyogó a szakmai emlékezete. Például egy bizonyos, sokak által kommentált amerikai interjújában még azt is megemlítette, hogy Soros Tivadar (Soros György atyja) az I. Világháború idején katolikusként szerepelt valamely nyilvántartásban, ami őbenne kétséget ébresztett nevezett személy zsidóságát illetően. Azt mondta, képtelen ötlet hogy valaki az 1930-as évek idején visszatért volna az izraelita vallásra, akkoriban ugyanis ennek (bizonyos németországi és magyarországi törvények miatt) éppenséggel az ellenkezője volt a gyakori.

Amikor a YES nemet jelent

Serény Péter
Néhány órája raktam fel erre az oldalra a Pogár Demeter által talált Vintage News összeállítást Borisz Jelcin hajdani orosz elnök amerikai látogatásain esett, igencsak kínos esetekről. Én egy ezzel összefüggő hivatalos elnöki főtanácsadói tájékoztató – sajtómunkás számára külön is – érdekes epizódjának voltam véletlen szem- és fültanúja. (Azért véletlen, mert egyszemélyes irodaként, általában megelégedtem a gyors, rádiótelexen kapott hivatalos, és szó szerinti szöveg-leiratokkal; ezeket tematikus bontásban lehetett kérni.) A sztori tehát:

Mondd, kit választanál

Serény Péter

Amerikáról, az ottani (sok belső érdekcsoportot kifejező) Demokrata Párt elő-választási jelöltállítási versengéséről és annak vitáiról írt figyelemre méltó véleményt David Leonhardt a The New York Timesben. Figyeljük csak: Barack Obama 2007 őszén a felmérésekben 25 százalékponttal kullogott Hillary Clinton mögött, a sajtó és a szakértők arról beszéltek, hogy egyáltalán „megválasztás-képes-e”, meg, hogy „nem elég határozott és világos, amit mond”. Három hónappal később, azonban, az iowai előválsztáson ő került Hillary Clinton elé

“Bölcsek”?

Serény Péter
Tedd a szívedre a kezed, Orbán Viktor helyében,
fogadnád épp most az Európai Néppárt három „bölcsét”? Nem kívánnád a hátad közepére őket, éppen most, amikor olyan szépen fut a szekér, hogy csak!… Tíz nappal a va-bank európai parlamenti választások előtt? Hiányozna neked, hogy bárki belepancsoljon a levesedbe? Nehogy már valami (párt)családból szalasztott ellenőrök illegessék itt magukat… Most, hogy Hencidától Boncidáig, és oda-vissza a csapból is a te fotód jön ki, megfelelő nagyságban, több élénk színben, amint éppen a „szabad világ vezetőjével” beszélgetsz a Fehér Ház Ovális Irodájában,….

A Szent Korona nevében

Serény Péter
Biztos, hogy mindig jobb a Szent Korona nevében ítélkezni?
A bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést megnyitó beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke, általa önkritikusnak mondott észrevételt tett. Szerinte jogalkotói mulasztás történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet. Ezért: „Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint »Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét« megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket” – jelentette ki.

Hazafias ügy: nem tréfadolog!

Serény Péter
Ha egyszer abban vizsgálódik egy amerikai bíróság, mit tehet a sajtómunkás, midőn beidézik, hogy tegyen vallomást: honnan az értesülése? Nevezetes ügy volt az évtizedünkben, amikor 2005-ben a The New York Times oknyomozó riporterét, Judith Millert 85 napi elzárásra ítélték, mert nem volt hajlandó kiadni a forrását. Ilyesmi utoljára bő negyedszázaddal korábban, 1971-ben fordult elő Amerikában, a Pentagon-papírok nyilvánosságra hozatala után. Ennek a 2005-ös újrázásnak visszhangja volt az egész világsajtóban; idehaza is.  A newyorki lap 2005. július 7-i számában számolt be a történtekről.

Úgy látszik, van benne valami, hogy mindenki magyar…

Serény Péter

Mindenki magyar… Nem, nemcsak azok, akiket, miniszterelnökünktől tudjuk: meg kell védeni, bárhol lépnek is a lábukra a világon. Hanem azok is, akiknek sehol sem lépnek a lábára, biztos (olykor tétova) léptekkel haladnak a magán- és a szakmai életük hol kanyargósabb, hol nyílegyenes útján. Ha gyűjtő volnék, vaskos dossziém lehetne, „Mindenki magyar” vignettával. Benne szép, abc-rendben, földrajzi kereszthivatkozásokkal szerepelnének öt világrész kettőszáz (?) vagy több (?) országának ottani állampolgárságú magyarjai. Jó pár éve, hogy valaki küldött egy linket, feljött valami grafikus, földgömbös izé, a megadott kereső-sorba beírtam a vezetéknevemet, és kiadta, a földgömbön is pontokkal megjelenítve azt a 77 (azaz Hetvenhét!) országot, ahol azonos vezetékneveket találok. Volt azonban benne kis turpisság. Például Bogotában az utalás az ottani egyetemi könyvtár katalógusában egy kolumbiai tudományos folyóirat sokadik lábjegyzetéhez vezetett, mely viszont hivatkozás volt az MTA egyik réges-régi tudományos közleményének honi szerzőjére (ki történetesen rokonomnak bizonyult.)

%d bloggers like this: