Utazni jó!
>Cserhalmi Imre >A vonaton, Kelenföldtől Balatonföldvárig végigsírta az utat szegény anyám. Örömében sírt, mert életében először láthatta a Balatont. Harmincnégy
>Cserhalmi Imre >A vonaton, Kelenföldtől Balatonföldvárig végigsírta az utat szegény anyám. Örömében sírt, mert életében először láthatta a Balatont. Harmincnégy
Cserhalmi Imre
Nem szokásom, nem is ildomos panaszkodni valamely vállalt feladat miatt (különösen, ha nem is kötelező), de nem akarom elhallgatni, hogy gondot okozott, mit írjak erről a könyvről. Ugyanis nem vagyok a témájának tudósa, tehát a bő négy évtizede elmenekült, majd négy éve hazaköltözött Szelényi Iván könyvének szakmai megítélésére nem vállalkozom, noha annak rangját, súlyát az is jelzi, hogy a könyv bemutatóján olyan kaliberű tudósok méltatták, mint Csaba László, Kolosi Tamás, Voszka Éva, a fülszövegben pedig még Ferge Zsuzsa és Szalai Erzsébet is.
Cserhalmi Imre
Színésznő sokféle van: érdekes, elegáns, szép, ösztönös, tanult, rutinos, harsány, kövér, álmatag, tűzről pattant, kulturált. Izgalmas, eredeti személyiség vagy sokarcú, képlékeny bohóc, olyan nő, akiről nem tudjuk levenni a szemünket, vagy akire mindig rácsodálkozunk, aki szüntelenül vibrál, vagy szüntelenül valami titka van, aki egyetlen pillantásával is mázsányi súlyt emel a lélekre s ugyanakkor felrepít, mérget s mézet egyszerre ad, bűnbe taszít s rögtön fel is oldoz, megnevettet s közben a tragédia sötétjébe vonz, számtalan rétegében is áttetsző, végtelen egyszerűségében is bonyolult, állig felöltözve is meztelenül látjuk s esetleg meztelenségében is felvértezetten…