Kanada nyitva áll

Serény Péter
Import idézet: „Kanadaiak születnek szerte a világon, csak olykor némi időre van szükségük ahhoz, hogy ideérjenek.”
Wayne Potoroka, Dawson City (Yukon) polgármestere.
Ezt az idézetet a The New York Times egyik hírlevelének, a The Interpreternek a szerkesztői emelték ki augusztus 30-i Quote of the Day (A nap idézete) alrovatukban, ezzel a megjegyzéssel: „egy viszonylag friss idézet a bevándorlás témakörében, meg arról, mit jelent kanadainak lenni.”
Képernyőfotón: Dawson City madártávlatból Michael Edwards felvétele, 2007-ből az Angol Wikipédia szócikkében.

Egy olvasmánynak is remek pályakép

Interjú Serény Péter ajánlásával:
Egy kiállítási meghívó kapcsán jöttem rá, hogy (isten bűnömül ne vegye!) nem tudok a fotográfusról semmit.Ezért kerestem rá, így találtam ezt a kitűnő, önmagában is érdekes interjút. Az interjú alanya Gáti György. A szerző: Bacskai Sándor. A megjelenés helye a Fotóművészet. A kiállítás pedig a MÚOSZ-ban volt.

Memória – és néhány kiegészítés

Serény Péter
A Népszabadság 1989. június 28-án közölt képes tudósítást a vasfüggöny jelképes átvágásáról, amit Horn Gyula (ausztriai látogatásának zárónapján) osztrák kollégájával. Alois Mockkal együtt hajtott végre. A Deutsche Welle most a Merkel-Orbán találkozó mellett külön írásba emlékezik meg a Páneurópai Piknik kulisszatitkairól, és ebben az NDK-turisták augusztusi Balatonhoz özönlését említve, felidézi: “Rumors were circulating that the border with Austria was porous. In fact, there had already been a symbolic cutting of the border fence in May by the two countries’ foreign ministers, Austria’s Alois Mock and Hungary’s Gyula Horn” (Arról szóltak a hírek, hogy a határ Ausztria felé porózus. Tény, hogy májusban a két külügyminiszter, az osztrák Alois Mock és a magyar Horn Gyula már átvágta a határ-kerítést)

Hosszú Kéz úr

Serény Péter
Hosszú Kéz úr messzire elér: intő ujját mutatja, bárhol vagy is. Lehet találgatni, ugyan ki lehet ez a magyar Hosszú Kéz úr, kinek még a tengerentúlra is elér a keze, hogy intőn felemelje: – COKI! Nem árulok zsákba macskát, de nem is ujjamból szoptam a történetet.
Ezt olvastam ugyanis, ahogy mondani szokás: „névvel és lakcímmel”:
„A Magyar Nemzetet statáriálisan bezárták (ez a Simicska Lajos által leadott lapra vonatkozik – sp), de a Heti Válasz pár kegyelmi hétig valóban eladó volt. Jöttek is vevőjelöltek, köztük szélhámosok és politikai megbízottak, de valódi értékalapú befektetőjelöltek is.

Ha én, ezt már akkor tudtam volna…

Serény Péter

Thomas Mann nem érettségizett – Lionel Bart nem tudott kottát írni… 
Magánügy, de ide tartozik. Bizonyos, a nagyközönséget talán szintén érdeklő tényekről ugyanis éppen e magánügy jóvoltából szereztem tudomást. Feleségem szenvedélyes olvasója Thomas Mann minden sorának, és nem kevésbé szenvedélyes hallgatója az Oliver! című nagysikerű musical videó felvételén újra meg újra lejátszható muzsikának. Így esett, hogy az ő kérésére megpróbáltam egyre újabb részleteket megtudni a 20. század páratlan német író-óriásának életéről és munkásságáról, és az Oliver! zeneszerzőjének, Lionel Bartnak fordulatos és szomorú végű pályafutásáról. Mindkét búvárkodás számomra több mint meglepő eredménnyel járt. 

Olvasta-e Orbán azt, amire hivatkozott?

Serény Péter
A kérdés nem költői, és nem illetlen. Dr. Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke a hétvégi tusványosi előadásában ugyanis ezt a kijelentést tette: „Ha például valaki elolvassa az Atlanti chartát, amit még Roosevelt meg Churchill hozott tető alá, és amelyben az európai jövő alapjait fektették le, azt tudom mondani, hogy az egy tőrőlmetszett il-liberális dokumentum. Ahol az angolszászok megerősítik, hogy minden népnek joga van ahhoz, hogy maga döntsön a saját sorsáról, maga válassza meg a kormányát, senki ne avatkozzon a belügyeibe, és tartsa tiszteletben a határait.”

Walesi pártok

Serény Péter
Azt hitted, apokrif, de tévedsz. Valóban a költő írta!
A Petőfi Irodalmi Múzeum – Digitális Irodalmi Akadémiában is megtalálod!
Nem fogod kitalálni, hogy az alábbi verset mikor írta ORBÁN OTTÓ. A 26. sz. jegyzet szerint a keletkezés éve: 1993.
A WALESI PÁRTOK *26 
(Bökversben bőr alá adható hah-sajtó injekció) 
Vérvád király, a gólkirály 
elvan taplón, kován: 
„Most látod”, úgymond, „mennyit ér 
a szürkeállomány!” …

Hogyan gondozd a magyarodat?

Serény Péter
: „Mottó 1. Az oly nemzet, mely gyanúval és haraggal nézi, ha írói a nemzeti érdekeknél szentebbnek tartják az erkölcsöt és igazságot, elsősorban a saját igazsága iránt költene gyanút.
(Babits Mihály, 1939)

Ki kezdte a sorosozást?

Serény Péter
Ha azt hitted, a sorosozás virtigli Hungaricum, jaj de nagyon tévedsz!
Az ötletgazdát így hívták: Szlobodan Milosevics… Igen, az a bizonyos.
Most kissé szégyenkezem. Nem azért hogy ezt nem tudtam; gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Hanem azért pironkodom, hogy ezt az informatív közlést egy olyan interjúból emelem ki, melynek ez voltaképpen egy bekezdésnyi „mellékmondata” csupán….

Hyppolitok, magán adalék

Serény Péter

Kis híján három évvel a két cikk megjelenése után, slapajként, ahogy a hírlapírás gyakornokait akkoriban nevezték, kerülhettem az Esti Hírlap szerkesztőségébe. Ott pedig éppen az eredeti cikk szerzője, a drága László Miklós vett a szárnyai alá, és vezetett be a hírszerkesztés rejtelmeibe. Nála olvastam először a Hyppolitok nélkül-t. Volt egy vaskos, keményfedelű, és nagyalakú füzete, amiben, minden második oldalon, de szabályos rendben, csirizzel beragasztva sorakoztak „összes művei”, köztük a Hyppolitok nélkül is. A csiriz átütött a papíron, mesterem előbb felolvasta, majd ideadta a füzetet, belelapozhattam.

Időszerű: Magyarország Alaptörvénye

Serény Péter
Tessék fellapozni! De ne azt nézzék, ami írva vagyon…
Hallgatom a magas bírói hivatal vezetőjének beszédét, a hangfelvétel és a dikció tiszta, de amikor emlékeztetőnek lejegyeznék pár sort, a golyóstollam elmarad a szövegfolyam sodrától. Sebaj, ahol a szónok épp Magyarország Alaptörvényét idézi, megvan a mankó: a hivatalos alkotmányszöveg. Kikeresem a megfelelő mondatokat, kijelölöm, számítógépre másolom, aztán elkalandozó figyelemmel kezdek más helyeken is bele-beleolvasni az Alaptörvény szövegébe.

Tanuljunk könnyen, gyorsan Origóul

Serény Péter
Nem nagy kunszt. Az előre gyártott elemek készen állnak. Irály érdektelen. Gulyás miniszter úr már közölte: „a morális fölény” (hogy micsoda?) eleve az övéinél van. Az Origó abba a halmazba tartozik. Márpedig, ahol az a bizonyos micsoda („morális fölény”…), ott a paneleket (szófordulatokat) szempillantás alatt elő lehet húzni a fiókból. Mint hajdan, a nagy, központi szovjet napilapoknál. Ahol X. „az imperialisták ügynöke”, Y. „amerikai kém”, Z. „beférkőzött ellenség” volt.

%d bloggers like this: