Sírásóverseny

Bruck András
Metró. Nekem még szinte hajnal, rég nem volt dolgom házon kívül ennyire korán. Ismeretlen utastársaim ránézésre jobb társaság, mint akikkel olykor délután utazom. Jobban öltözöttek, nincs izzadságszag – nem egy évtizedekkel korábbi korszakot idéznek fel bennem. Mindazonáltal ez itt idegen, nem e földi világ. Senki nem szól egy szót a másikhoz, senki nem vet egy pillantást senkire – tetszhalottak cserélődnek állomásról állomásra.
Beszállnak, kiszállnak, cipelik magukkal az ideszületésükkel elrendeltetett, korrigálhatatlan életüket.

A pontosítás kedvéért

Dícsérte-e Merkel az EU pénzek magyarországi hasznosítását?
Mindenki döntse el. Itt a pontos fordítás és az eredeti német szöveg.
„Ha arról van szó, hogy milyen célból hozzák létre a Strukturális Alapot és a Kohéziós Alapot, akkor azt kell mondanunk, hogy az Európai Unión belüli együttműködést erősítsék. Ha a magyar [gazdaság] növekedési rátáit nézzük, azt .látjuk, higy Magyarország ezt a pénzt valóban olyan jól hasznosítja, hogy az az emberek javát szolgálja. Németországnak örömére szolgál, hogy hogy ebben, munkahelyek létrehozásával részt vehet”.

Okok

Somogyi Zoltán politológus
Political Capital

Angela Merkel mai mondataival kiállt Orbán Viktor politikája mellett. Ezzel egyértelművé vált, hogy a magyar ellenzék reménye a külső segítségről, a kormány nemzetközi ellehetetlenülése zsákutca. Sok oka vannak ennek, a reálgazdaságtól az alternatívanélküliségig, de azért azon is érdemes elgondolkodni, hogy – egy példát mondva csak – a Jobbik reflexió nélküli általános és a szélbal helyenkénti bevétele a közös munkába mekkora hitelvesztést okozott az ellenzéki demokratikus pártoknak.

Mit vártunk volna?

Lovas Zoltán
amit Merkeltől joggal vártunk volna… legalább most, mielőtt lelép a színről:
1/ nem mutatkozni egy diktátorral, 
2/ nem templomban igét hirdetni, 
3/ nem hazudni azt hogy sikeres volt az EU pénzek magyar felhasználása… 
4/ kiejteni Horn Gyula és Németh Miklós nevét
5/ nem hagyni szó nélkül a „közös vereségeink” miatti cinkos kacsintgatást

Mit várunk a kancellártól?

Böhm András
Nem értem. Mit kellene tennie a német kancellárnak. Itt van egy ország, aminek népe egymás után háromszor szavazta meg 2/3-al a vezetőjét, meg nagy többséggel az európai képviselőit, négyszer az önkormányzatok elsöprő többségét. A nép elégedett, nem lázong, nem tiltakozik, sőt támogatja őt. A legerősebb ellenzéki pártot a sikertelen, népszerűtlen (régen) volt miniszterelnökkel az élén tíz százalék támogatja. Ki legyen a társ Mo-ról, akivel együtt konszolidálja az uniót. Ha majd lesz számottevő ellenzék, ha majd a magyar nép besokall, akkor számítson Merkelre, vagy az utódára. Lehet, hogy a kancellárasszony magánemberként megveti a tolvajokat, csak sajnos úgy hiszem, velük együtt minket is.

Ursula, akiről hallunk még

Székely Ferenc
Miután túlestünk az irreális találgatások heveny szakaszán (Timmermans, Weber, Vestager), mintha kezdene látszani a megoldás, és ha ez így lesz, akkor megint az derülne ki, hogy Angela Merkel még mindig a legravaszabb játékos az egész társaságban, és teszetoszasága csak trükk volt (én is beugrottam ennek a látszatnak, pedig alapismeret, hogy egy politikusnő minél idősebb, annál jobb).
Miután megfuttatta és hagyta befürödni az összes lehetséges wanabe nevet, előszedte legesleghűségesebb és legeslegkipróbáltabb bizalmasát és politikai társát, URSULA VON DER LEYEN német védelmi minisztert, aki összes eddigi kormányának tagja volt, és aki 1990 óta a CDU tagja.

Update:
Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolták az Európai Unió állam- és kormányfői Jean-Claude Juncker utódjának. Az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselőjének Josep Borrell spanyol külügyminisztert jelölték, az Európai Központi Bank elnöke Christine Lagarde lehet. Charles Michel volt belga miniszterelnököt pedig a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács élére választották. Az Európai Parlament elnöki címére javaslatot hivatalosan nem tesznek most a tagállamok, arról szerdán reggel dönthet a Strasbourgban ülésező testület.

Nem Kelet-Európa a lényeg

Szelestey Lajos lapszemléje:  A német kormányfő nem sok támogatást kapott a brüsszeli EU-csúcson az ötletéhez, hogy a kvóta végrehajtásától tegyék függővé a szerkezeti támogatásokat, de lehet, hogy nem is ez volt igazából a célja, amikor bedobta a javaslatot. Ennek megfelelően a munkatársai nem győzték hangoztatni, hogy az indítvány nem jelent fenyegetést Magyarország és Lengyelország ellen, a pozíciós papírban rögzített állásfoglalást inkább úgy kell tekinteni, hogy az ösztönözni kívánja a régiókat a menekültek befogására. És pontosan itt lehet a kutya elásva, vagyis hogy nem Kelet-Európa a lényeg, hanem hogy a jövőben a forgalomban lévő elképzelések alapján a német tartományok a jövőben egyetlen fityinget sem kapnának felzárkózásra az uniótól. Így nagyon is elképzelhető, hogy a kancellár épp ezért vetette fel a menekültek ellátását, mert az tényleg sok kiadással jár és ilyen célra a német vidéknek esetleg mégiscsak le lehet akasztani némi pénzt a következő, hosszú távú uniós költségvetésből.