Trálá
Gergely Tamás >Vadmalacban egy régi dal szólalt meg. Nem a fülével, hanem a lelkével hallotta. Egyre hangosabb volt, s egy
Gergely Tamás >Vadmalacban egy régi dal szólalt meg. Nem a fülével, hanem a lelkével hallotta. Egyre hangosabb volt, s egy
Gergely Tamás >A koma annyit kap el Vadmalac meg Malacka beszélgetéséből, hogy Makkos a csőd szélén áll. – Csőd? –
Gergely Tamás >Putyin elnöknek az új világrendrõl szóló elképzeléseire válaszként az addig óvatos finn kormány színt váltott, és elhatározta magát
Gergely Tamás Egyet nem értek: felrobbantja Putyin a Balti-tengert? Weisz Béla rajza
Gergely Tamás Vadmalac kilépett levegőzni, meglátogatta a barátját. A koma gondterhelt volt, a ”mi az, öreg?”-re előadta, amit az interneten
Gergely Tamás – Mi az? – kérdezte Vadmalac, s a csomagra mutatott a komája hóna alatt. Illetve hogy csomag vagy
Gergely Tamás >A lovag zuhant velem a porba, s mivel sarkantyúja felcsatolva, s ő maga páncélba öltözött, mozogni alig tudott.
Gergely Tamás >– Most akkor szabad vagy? – tette fel a kérdést Vadmalac. Kinek is? Barátját, aki a szót fegyverre
Gergely Tamás >A bucka takarta el őket, kezükben fegyver, hason fekszenek. Az ellenség nem látszik, ebédelnek? Előttük egy tábla, a
Gergely Tamás
Leheveredtek a Tölgy alá, annak a földből kiálló gyökerére. Öreg volt a Tölgy, sokat látott. Mindent hallott, semmit sem jelentett, megbíztak benne.
Mert olyanok voltak, mintha mindketten ügyészek az Erdő jövőjét illető titkos perben, Vadmalac meg a komája.
-Hazudnak – kezdte a Koma -, kezdettől fogva hazudtak.
-Lopnak – kontrázott Vadmalac.
-Már hamisítanak is.
Vadmalac a fejét fogta: -Bitangok – mondta.
-Rablók!
-Pitiáner gengszterek. Mégis övék az Erdő.
Mire Komája összevont szemöldökkel: -Rossz vége lesz ennek!
Vadmalac az égre pillantott, mintha onnan várna segítséget:
-Azt mondod, vége lesz?