Ládák a Balatonban
Laczkó Ilona Adél írása Szlavicsek Judit: Légy/ott című könyvéről A cím kétértelműsége fogott meg: Légy/ott. Romantikus asszonyregény lenne, könnyen felejthető
Címke: Olvass bele
Naplósorok, bölcselkedések
Fazekas Erzsébet írása Karl Ove Knausgård: Ősz című könyvéről >Karl Ove Knausgård enciklopédiának szánja Évszakok sorozatának Ősz tételét (vegyük elő mellé Vivaldiét). Vagy ki tudja,
Ismerjék meg a sajtó polihisztorát
Bedő J. István újságíró, szerkesztő, korrektor, tanár és idegenvezető. És mennyivel több is ennél. Ha létezne még Vágó István műsora, a „Legyen Ön is milliomos”, biztos vagyok benne, hogy sokan adnánk meg az ő nevét, ha telefonos segítségre szorulnánk. Bedőről azt kell tudni, hogy rendszeresen belebeszél az Újnépszabadság szerkesztésébe. Távolról, finoman küldi megjegyzéseit. “Hát én ezt nem hagytam volna benne”, “Ez így nem helyes”. “Biztosan nem olvasta Ari.” (Mert Rehák Aranka biztosan kijavította volna a hibát). Éles szeme, biztos stílusérzéke van, és egy remek oldalt szerkeszt, amelynek Olvass bele! a címe. A kultúrakirakat. Innen vettük át ezt a korábbi interjút. (2011-ben készült). Hétvégi olvasmánynak szánjuk.
Képregény az Operaház fantomjából
Farkas-Zentai Lili
Varga Tomi. Ő színezi a Tini Nindzsa Teknőcök címlapjait, de az elmúlt két évben legfőképp a saját képregényét írta és rajzolta – Gaston Leroux Az Operaház fantomjacímű regényének képregény-adaptációja a napokban jelent meg magyarul.
Garfield, Pókember, Transformers – gyerekkorunk füzetes képregényei. Neked is innen indul?
Igen, nekem is a Pókember volt az első, alsós koromban. Ott kezdődött a szerelem. Nem volt könnyű hozzájutni; rokonok, ismerősök füzeteit bújtam leginkább. Az internet megjelenésével aztán kinyílt a világ, tizenévesen magam is rengeteg fordítást készítettem különböző rajongói oldalakra – évekig ez volt a legnagyobb hobbim.
Pintér Béla újabb drámái
Tóth Zsuzsanna
Nem könnyű határvonalakat húzni, hol kezdődik az „igazi” irodalom, az „igazi” dráma. (Nem feltétlenül kell – szerencsére.) Jelen esetben egyetlen dolog bizonyos, hogy Pintér Béla újabb drámái nem nagyon illenek bele semmiféle kánonba. Mert ha vannak is műfaji szabályok, az ő írásai (csakúgy, mint előadásai) azokat erősen szétfeszítik, módosítják. Mondhatjuk, lerúgja magáról a hámot. De kell-e hám?