Putyin és Ferenc József

 Magyaur >Az Osztrák-Magyar Monarchia és a putyini Oroszország közötti párhuzamosságok nem nyilvánvalók, de tanulságosak lehetnek. Ezért érdemes előbányászni néhány elfeledett

Continue reading

Ég a világ

Bojár Iván András
Az egyik cinikus, önző és hatalomvágyó gazember pusztító szavakat enged szabadjára: hetekkel később fellángol az Amazonas vidéke, felperzselődik az emberiség tüdejének 25%-a. Odavész egymillárd mézelő méh, végzetes veszélybe kerül 5-10 millió állatfaj, köztük 750 ezer rovar, 378 típusú hüllő, 1600 féle madár, kolibri, kócsag, 40 ezer féle gerinces, köztük a jaguár, a lajhár. A táplálékláncra szerveződő teljes ökoszisztéma. És négy-öt fajta, öszességében nyolcmilliárdos egyedszámú ember. A másik nem mond ki szavakat, ha kimond, legfeljebb, ahogy rendre kiderül utóbb, valótlan dolgokat állít:…

Elcserélt fejek

Serény Péter
No, de hát itt a kép, ahol a fricskázó kedvű szerző az eredeti jaltai kép megfelelő arcait fotósoppolva  az aktuális Három Nagy, Boris Johnson, Donald Trump és Vlagyimir Putyin fejére cserélte. Ha jól meggondolom, ez nem annyira fricska, mint inkább rémálomra figyelmeztetés: mi lehet a világból, ha e három nagyúr veszi kezébe a dolgokat. 

Jaj, de borzasztó!… vagy talán mégsem?

Serény Péter
Ekézi rendesen a fél (na jó, lehet, hogy csak negyed) világ Ausztria külügyminiszterét, Karin Kneisslt, aki mint neve is mutatja nő, éppen most volt a lakodalma, és (borzalom atyja, ne hagyj el!!) bizonyos, Putyin vezetéknevű régi ismerősét is meghívta. Aki, természetesen az orosz elnök. Akit, állítólag, a NATO-ban igaz szövetségesnek, az EU-ban tisztes tagnak, mintegy hivatalból, utálni kell, hovatovább illetlenség lesz akár egy levegőt szívni vele.

Trump és Putyin

Többórás megbeszélést, majd közös sajtótájékoztatót tartott Helsinkiben az amerikai és az orosz elnök. Donald Trump és Vlagyimir Putyin számos világpolitikai kérdésről egyeztetett, és ugyan mindenben nem egyezett a véleményük, termékeny és konstruktív párbeszédként értékelték a találkozót.

– Nyilvánvaló, hogy ez egy nehéz időszak a két ország kapcsolatában, de a feszültségnek nincsenek objektív okai. A hidegháború már a múlt, az a korszak, amelyben a két ország ideológiailag állt szemben egymással régen véget ért. A világ azóta nagymértékben megváltozott – mondta az orosz elnök. Trump annak a véleményének adott hangot, hogy a kialakult helyzetért mindkét ország felelős. Esztelen és buta volt az Egyesült Államok is, a párbeszédet már jóval Trump hivatalba lépése előtt el kellett volna kezdeni.

Trump és Putyin találkozója

Kemény László
Európa nem szereti ezt a találkozót, különösen Kelet-Közép Európa értetlenkedik. A térség volt külügyminisztereinek egy csoportja – érdekes módon Madeleine Albright volt USA külügyminiszter ösztönzésére – levelet írt az amerikai elnöki adminisztrációnak, hogy „ne hagyják cserben az európaiakat”. Hasonló „írásműre” már sorkerült 2009-ben, amikor Obama készült Moszkvába, és meghírdette az „átterhelés” politikáját. Miért ez a pánik? Miért nem tetszik az újabb békülési kísérlet az amerikai és az orosz politika között? Bizonyára mélyebben vannak a probléma gyökerei, mint azt „szurkolói” nézőpontból látni lehet. Néhány gondolat ajánlok a megoldás kereséséhez. A hidegháború úgy ért véget, hogy a szovjet és amerikai vezetők kiegyeztek és abbahagyták. A máltai megegyezés (1989) azonban szóban született és mindenki másként értelmezte. Az amerikaiak győzelemként, a szovjetek akkori vezetői pedig a vasfüggöny lebontását követő lehetősségként a világba integrálódásra, egyenjogú és egyenrangú partnerként.

%d bloggers like this: