Alapkérdés a tüntetésről

Lovas Zoltán
Értem én a szkepszist: kevesen, nem eléggé, nácikkal, stb stb. De az alapkérdés: ma gyengébb, vagy erősebb-e a köpcös és bűnbandája, mint 5 hete volt? Jobban félnek tőle idehaza, erősebben kussolnak, vagy sem. Külföldön jobban eltűrik, vagy kevésbé? S a válaszok ezekre a kérdésekre egyértelműek!
Az elmúlt öt hét alatt a köpcös helyzete meggyengült, hatalma kisebb lett, az ellenállás erősebbé vált, külföldön fokozódott az elszigeteltsége. Márpedig ha ez így van, az elmúlt öt hét már önmagában is megérte.

Bajszos szar és O1G

Bruck András

Magyarország az az infernális hely lett, ahol ezt a gúnynevet viseli a két legfőbb „közjogi méltóság”, a miniszterelnök és az államelnök. Szükséges még bármilyen országelemzés? Tüntetők ezrei skandálják, bajszos szar, a talán még megalázóbb O1G-t pedig lézerfénnyel vetítik középületek homlokzatára, az Akadémiára vagy magára a Parlamentre. De nem is érdemelnek szánalmat, rászolgáltak a nevükre. Vajon mi lesz a sírfeliratuk, remélhetőleg minél hamarabb? 
Jóllehet, nyolc éve egyfolytában rombolnak, és egyre féktelenebbül, vadabbul, talán most először van okuk némi aggodalomra. Valami történt, valami megrepedt. A rabszolgatörvény kihirdetése után fiatalok lepték el az utcákat, a többségük harminc alatti, feltűnően sok közöttük a nő, ami új elem lehet egy érlelődő tömegmozgalomban. És ezúttal végre az eddig megmozdíthatatlan vidék is reagált.

A tüntetésekről

Bencsik Gábor
Messziről nézvést tömegnek látszik
Komoly politológusokat is megtéveszt, ami esténként Budapest utcáin történik. Komoly emberek látnak bele érdemi politikai elmozdulást. Pedig az ellenzéknek valódi tömegbázisa továbbra sincs. Nem feledve, hogy az esti, főleg pedig éjjeli tüntetéseket nagyrészt pesti belvárosi diákok, Ortega y Gasset kifejezésével élve a szabadság elkényeztetett gyermekei csinálják, kétségtelen, hogy valóban sokan elégedetlenek a kormánnyal. De ez az elégedetlenség teljesen amorf, egymással gyökeresen ellentétes, egymást kizáró megfontolásokra alapszik. Keveredik benne a pesti belvárosi értelmiség liberalizmusa, a Nagy-Magyarország-tetoválásos Jobbikos Orbán-gyűlölete, az egykori kisgazda elitellenessége, a szegénységbe ragadt kisember Kádár-nosztalgiája, a filoszemitizmus, az antiszemitizmus (Zsidesz) és a cigányutálat (cigány Orbán), a szélbalos és széljobbos kapitalizmus-ellenesség.
Ez a sok ember messziről nézvést tömegnek látszik, ami abba a tévedésbe ejti az ellenzéki politikusokat, hogy politikai erő sorakozott fel mögöttük. Ez azonban tökéletesen téves feltételezés. Az Orbán-ellenes egyvelegből ki tud jönni egy parlamenti cirkusz, ki tud jönni néhány tüntetés, de választási győzelem semmi körülmények között nem tud kijönni.

%d bloggers like this: