Kádár–Ceausescu 1977

Farkas J. György

Az újságíró archívumából (kulisszatitkokkal)

A magyar–román kapcsolatok történetében különös és emlékezetes helyet foglal el az 1977-i debrecen–nagyváradi csúcstalálkozó. Az esemény 15. évfordulójára a Népszabadság meginterjúvolta a téma egyik legjobb ismerőjét, Roska Istvánt, aki a találkozó idején külügyminiszter-helyettesként kiemelt szerepet játszott a két pártvezető, Kádár János és Nicolae Ceaușescu megbeszéléseinek előkészítésében és lebonyolításában. A rendszerváltás után, 1992. június 13-án a legnagyobb példányszámú magyar napilap hétvégi mellékletében már szóba kerülhettek mindaddig ismeretlen részletek is. A nagytapasztalatú magyar diplomata megállapításai több mint negyedszázad elteltével sem veszítettek érvényességükből… 

Terrorjárvány, avagy Dzsihád a Duna-parton

Ha előbb nem, a Nizza tengerparti sétányán történt kamionos embertiprás óta a világ érintett és nem érintett országainak terrorelhárítói felkészültek/nek arra, hogy ilyesmi náluk is előfordulhat. A hódító és pusztító típusú, iszlám hátterű szervezetek – első helyen a magát iszlám államnak nevező képződmény ‑ ugyanis nem válogatnak sem az eszközökben, sem a célpontokban. A listára bármelyik ország, szinte bármilyen okkal felkerülhet.
Kulcsár ezt a viselkedésformát és helyzetet gondolja tovább és végig. Ám tapasztalatai, világtudósítói múltja és fantáziája éppen elegendő ahhoz, hogy a nyugat-európai városokban végbement vérengzés ismeretében és alapján felrajzolja a borús lehetőségeket.

„Ellenségnek tekinteni a szövetségeseinket nonszensz”

Farkas József György
Jeszenszky Géza volt húsvét előtt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) kül- és biztonságpolitikai szakosztályának a vendége.  A történészből lett diplomata olyan propagandafogásnak tekinti az Orbán-kormány sorosozását, amely „hazugság, félrevezető és káros”. Az EU-val kapcsolatos orbáni magatartással pedig, mint fogalmazott, a legmesszebbmenőkig nem ért egyet.

%d