Posted by A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Balogh S. Éva
>Puzsér Róbert arrogáns megjegyzésével ellentétben, miszerint a második vita unalmas volt, heves politikai szócsatát eredményezett a két csúcsjelölt, Dobrev Klára (DK) és Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-LMP) között. A téma a Fidesz alkotmányának legitimitása.
A témával kapcsolatos nézetkülönbségek nem új keletűek. Dobrev szeptember 13-án az Inforádióban azt állította, hogy az a politikai rendszer, amit Orbán Viktor az elmúlt 11 évben felépített, összességében törvénytelen, mert „abban a pillanatban, amikor egy csoport, egy párt, mint például a Fidesz, kizárólag a hatalom birtoklására törekszik, az alkotmányellenes, függetlenül attól, hogy milyen formában hozzák meg a jogszabályokat”. Dobrev Klára és pártja ezért úgy döntött, hogy négy alkotmányjogász – Bárándy Péter, Lengyel László, Vörös Imre és Fleck Zoltán – jogi szakvéleményét elfogadva, kétharmados többség nélkül is „ki kell mondani az új kormánynak az Alaptörvény és a tekintélyelvűséget kirívóan garantáló törvényi rendelkezések alkotmányellenességét”. Ezt az álláspontot – állításuk szerint – a hatályos alaptörvény egyik kulcsfontosságú passzusa indokolhatja, amely szerint „Senki tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy a hatalom kizárólagos birtoklására. Mindenkinek joga és kötelessége, hogy az ilyen kísérletek ellen jogi lépéseket tegyen” (C2. cikk).
Dobrev véleménye szerint „Orbán olyan rendszert hozott létre, amelyben megkérdőjelezhetetlenül abszolút hatalmat élvez, valódi ellensúlyok nélkül. A kormányváltás után elég hatalma lesz ahhoz, hogy hosszú időre teljesen ellehetetlenítse az új kormány munkáját, megalapozva ezzel saját politikai visszatérését. Ezért a választóknak kezdettől fogva meg kell érteniük, hogy a jelenlegi ellenzék győzelme a Fidesz alkotmányának felfüggesztését jelenti kétharmados többség nélkül is”.
Karácsony szeptember 16-án reagált, elutasítva minden olyan „törvénytelen” lépést, amely a jelenlegi alkotmány törvényességét kérdőjelezné meg parlamenti szupertöbbség nélkül. Karácsony elismeri, hogy „az Orbán-rezsim alkotmányellenes”, de létének alapja nem a törvény, hanem a pénz. Ha a pénz elfogy, a rezsim elsorvad. Meg kell mondanom, hogy hosszú magyarázata arról, hogy ezt hogyan fogja elérni, engem nem győzött meg.
Karácsony válaszán kívül nem volt nyilvános vita a kérdésről, egészen addig, amíg Dobrev a második vita közepén meglepő módon be nem jelentette, hogy „az új kormány ne remegjen a csizmájában, amikor a kétharmados törvényt kell megváltoztatnia”. Karácsony „politikai humbugnak” nevezte az ötletét, amit már egyetlen komoly jogász sem támogat.
Karácsony válasza Dobrevnek, a Facebookon, rekordidő alatt érkezett meg. A vita során nem volt idő arra, hogy teljes körűen kifejtse érvelését a témában, de tartozik riválisainak és a választóknak, hogy elmagyarázza, miért tartja károsnak, hogy „Dobrev Klára és más miniszterelnök-jelöltek a kétharmados törvények egyszerű többséggel történő felülbírálatával kampányolnak”. Szerinte „ez nem bátorság, hanem ostobaság” (ez nem bátorság, hanem botorság), mert „ha le akarjuk győzni Orbánt és rendszerét, márpedig le akarjuk, akkor jobbnak kell lennünk náluk”. Úgy tűnik tehát, hogy Karácsony ebben a kérdésben a különc.
Karácsony szerint „egyetlen mértékadó jogász sincs Magyarországon, aki egyetért Dobrev Klára javaslatával. Egyetlen egy sem. Még Vörös Imre volt alkotmánybíró is, aki a vitát elindította ebben a kérdésben, már azt mondta, hogy ő csak diagnózist állított fel a Fidesz magyarországi alkotmányosságot lebontó tevékenységéről. Nem hiszi, hogy a helyzetet az asztal felborogatásával meg lehet oldani. Fleck Zoltán, a vita másik magas rangú résztvevője éppen egy hete mondta azt, hogy az alkotmányt nem lehet legitim módon, egyszerű többséggel módosítani.
Fleck Zoltán azonnal reagált egy Facebook-bejegyzésben, amelynek címe: „Humbugról, bátorságról és mértékadó jogtudósokról”. Fleck reményét fejezte ki, hogy Karácsony „nem felejti el, ki az igazi ellenfél”, és felhívta a figyelmet a szerinte „jogászi szűklátókörűségre”. Vajon egy „formális pozitivista megközelítés elegendő-e egy nem jogi rendszer, egy önkényuralmi rendszer lebontásához, vagy úgy gondoljuk, hogy valami érdemi dologra van szükség egy alkotmány érvényességéhez? Erős érvek szólnak amellett, hogy az alaptörvény nem alkotmány ebben az értelemben”.
Fleck reményét fejezte ki, hogy „nem szólítjuk fel azokat, akik az alaptörvény formális érvényességének megállapítása után felemelik a kezüket”, mert ez „a demokratikus kormányzás gyors bukását fogja jelenteni”. A jelenlegi magyar helyzet „politikai józanságot és a jogi szakértelem bizonyos fokú háttérbe szorítását követeli meg”. A magyarok Orbán jogi és politikai manipulációi miatt „csapdába kerültek”, és „közösen kellene megszavazniuk ennek a kihívást jelentő helyzetnek a megoldását”. Nemcsak a pártoknak, hanem „minden demokratikus értékeket valló állampolgárnak részt kell vennie egy alkotmányozási folyamatban”. Ha jól értem Flecket, szerinte a szavazóknak a voksolás előtt tisztában kell lenniük azzal, hogy az új kormány alkotmánymódosítást tervez.
Nemcsak Fleck Zoltán panaszkodott Karácsony „humbug” történetére, hanem Vörös Imre is, aki SMS-t küldött Dobrevnek, amelyben biztosította, hogy véleménye az ügyben „egy jottányit sem változott”.
A vita nyomán Dobrev Klára fontos interjút adott a 444 Miklósi Gábornak, amelyben sok mindent elmondott. Egyes pontjai csupán megismételték a széles körben ismert álláspontjait, de volt néhány olyan téma, ami újdonság, és megérdemli, hogy alaposabban megvizsgáljuk. Ebben a cikkben csak két ilyen témával foglalkozom. Mindkettő az alkotmány problémájának vitatott kezeléséhez kapcsolódik.
Az első a válasz volt a riporter azon kérdésére, hogy az EU hogyan reagál az alkotmány legitimitásának ilyen újszerű megközelítésére. Dobrev azt állítja, hogy felhívta az EU-tagállamok nagyköveteit, és kiosztott egy összefoglalót az új kormány előtt álló alkotmányos dilemmáról. Elmondása szerint „kifejezett nyitottságot” tapasztaltak az ötlet iránt. Mindenesetre szeretné, ha valamikor ősszel nemzetközi vitát rendeznének Európában arról, hogy „mit lehet tenni egy ilyen valóban rendkívüli helyzetben”. Egy ilyen vitát, beleértve bizonyos biztosítékokat is, mindenképpen el kell kezdeni.
A riporter és Dobrev közötti beszélgetés második témája közvetett módon szintén az alkotmányhoz kapcsolódott. Ha Karácsony nem hajlandó hozzányúlni az alkotmányhoz, könnyen megtörténhet – állítja Dobrev -, hogy a magyar Költségvetési Tanács valóban elutasítja az új kormány költségvetését. A 2012-es stabilitási törvény szerint a Költségvetési Tanács részt vesz a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében, és ellenőrzi az államadósság szintjére vonatkozó rendelkezések betartását. Tagjait nem a parlament, hanem a számvevőszék elnöke és a központi bank elnöke választja. Az elnököt az elnök nevezi ki. A stabilitási törvény nem rendelkezik a tagok vagy az elnök mandátumának bizonyos életkor elérésével történő megszűnéséről, és nem zárja ki az elnök újbóli kinevezését sem. Ebben az esetben előrehozott választásokat kellene tartani.
Karácsony nem gondolja, hogy egy előrehozott választás veszélyes kockázat lenne. Ellenkezőleg, szerinte egy ilyen előrehozott választás még nagyobb győzelmet hozna, mint 2022 áprilisában.
Dobrev ennek ellenkezőjét állítja. Szerinte az előrehozott választások „a magyar demokrácia végét jelentenék Európában”. És hozzátette, hogy „a politikában a naivitás nem hiba, hanem bűn”. Valóban, jó esély van arra, hogy a választók az előrehozott választások szükségességét a kormányzati gyengeség jelének tekintenék, annak bizonyítékaként, hogy ez a „moslékkoalíció” nem tudja irányítani az országot. Az, hogy a választók egy előrehozott választáson visszarohannának a korábbi „illiberális”, de stabil kormányhoz, reális lehetőségnek tűnik számomra.
Az új kormány előtt álló jogi és szerkezeti problémák rendkívül nehezek, és rendkívüli intézkedéseket kell tenniük a kezelésükhöz.
2021. szeptember 26.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.