Egy költő, két szerelem és a könnyek

Posted by

>Mielőtt a konkrét történetre rátérnék, hadd szenteljek néhány mondatot a kötet főhősének, Vajda Jánosnak. Vajda termékeny szerző volt a maga idejében, elsősorban költőként ismerjük. Messzi ködbe vesző gimnáziumi éveimből egyetlen – valóban gyönyörű – versére, egyben költészetének kiemelkedő darabjára emlékszem. Ez a Húsz év múlva (Mint a Montblanc csúcsán a jég…), amelyet viszonzatlan szerelme emlékének szentelt.

Pályája során dolgozott hírlapíróként is, politizált, a márciusi ifjak egyike volt, a szabadságharcban is részt vett. Sok ellenséget szerzett egyrészt pályatársai között, féktelen, ellentmondást nem tűrő viselkedésével, másrészt politikai nézetei miatt. Bár a polgárosodásért küzdött, nem értett egyet a kiegyezéssel, ami éppen a polgárosodás alapjául szolgált. És bár jó költő volt, szélsőséges, néha egzaltált, heves, szenvedélyes, érzéki, ám mára kissé avult stílusával sosem ért Vörösmarty, Arany, Petőfi nyomába.

Ez a könyv először 1927-ben jelent meg, Pásztor Árpád Vajdának kívánt emléket állítani, halálának harmincadik évfordulója alkalmából. Feltételezem, hogy az első kiadás idején sok hölgy könnyezte végig a költő viszonzatlan szerelmének történetét. A dokumentumokra és baráti elbeszélésekre támaszkodó, továbbá számos fikciós elemmel és rengeteg Vajda-verssel gazdagított könyv egyik főszereplője a cseh származású, de Budán élő Kratochwill Zsuzsanna, egy borbély lánya.

Tizenhét éves korában a női szépség megtestesítője volt, gyönyörű arca, (és hogy a szerző kissé poros stíljében maradjunk) kívánatos alakja mágnesként vonzotta a férfiak tekintetét. Vajda egyik barátja rajongó elbeszélése nyomán ismerkedett meg a lánnyal, és első pillantásra végzetesen beleszeretett. Ő adta neki a lány szerint „közönséges” Zsuzsanna helyett a Georgina – Gina nevet. Közeledését azonban Gina mereven visszautasította, s ezzel megalázta a szegény sorsú költőt. Pásztortól tudjuk a diagnózist: Ginának kőszíve volt. Bevallottan csak gazdagságra, rengeteg pénzre, mások irigy csodálatára vágyott. Ezt csak egy herceg kínálhatta, s mit tesz Isten, séta közben találkozott egy osztrák (hatvanéves és nős, valószínűleg Esterházy) herceggel, akit megbabonázott Gina szépsége, tehát apjától és mostohaanyjától szabályosan megvásárolta – szeretőjéül. Gina vágyai teljesültek: kapott pénzt, palotát, a bécsiek irigy csodálatát.

Vajda pedig megsebzetten, háborgó lélekkel írta verseit, olykor cikkeit, politikai kiáltványait. Gina további élete kalandosan alakult. Imádott lovagolni, a herceg egy csodás fekete ménnel ajándékozta meg. Az idős herceg halála után Oroszy lovászmester szeretője lett, és cirkuszt szervezett, amellyel Szentpétervárra költözött, és lovasbemutatóval kápráztatta el a közönséget. A lovászmester helyét ismét egy herceg foglalta el – Oroszy öngyilkos lett. Gina a luxuscelebek életét Párizsban folytatta, ahol számos arisztokrata, sőt III. Napoleon császár is részesülhetett kegyeiben. Harminchat évesen, immár Németországban értesült arról, hogy mesés gazdagságát felemésztette a cirkusz fenntartása és utaztatása. A szerző itt megszakítja Gina történetét, a későbbiekben azonban még visszatér rá.

Vajda az életének másik főszereplőjét ötvennégy évesen ismerte meg, 1880-ban. Séta közben, a Dunakorzón látta meg a vidám, cserfes, nagyon szép 19 éves lányt, Bartos Rózát és az öregedő férfi azonnal szenvedélyesen beleszeretett. Úgy érzi, megtalálta élete célját, szinte egy napos ismeretség után feleségül akarja venni az általa Rozamundának átkeresztelt lányt. Lángolása ezúttal viszonzásra talál, s bár Róza anyja durván visszautasítja közeledését a lányához, kölcsönösen látogatják egymást. Róza kérésére Vajda elmeséli neki Gina történetét, és bár lapszemlézéséből, cikkeiből, verseiből csekély jövedelme származik és rendkívül szerényen él, mégis új lakásba költözik és előkészületeket tesz a házasságkötésre. Ekkor egy újságíró ismerőse elmeséli, hogy Róza nem az a zárdában nevelkedett, szűzi lány, akinek kiadja magát. A költőben szörnyű gyanú ébred, érdeklődik a zárdában is Róza után, de ott nem tudnak róla. Mindezek ellenére a költő megtartja ígéretét, összeházasodnak, és összeköltöznek. Vajda azonban éjszakánként magára zárja az ajtót, és nem engedi magához a feleségét. Egy idő után a Szentszéknél megindítja a válást. (A Wikipédia szerint Róza egészen fiatalon szolgáló volt, terhes lett és gyermeket is szült. Ezt eltitkolta a férje elől.)

Vajda elbeszélését követve Róza/Rozamunda Bécsbe utazik, és a cirkuszban megnézi Gina lovasbemutatóját, ami éppen – egy zenész hibájából – botrányba fullad. Évek telnek el a költő és külön élő felesége kölcsönös magányában. Vajda súlyosan megbetegedik, és 1897. január 17-én hal meg. Gina is megöregedett, beteg, egyedül a Bécsbe költözött Róza látogatja néha, a költőre már nem is emlékezik. Csontvázzá aszottan, a halotti bizonyítvány szerint 54 évesen, lakótársa szerint 71 éves korában éri a halál 1910-ben, tizenhárom évvel Vajda halála után. Róza temetteti el a szegények közös sírjába.

Végezetül pedig szóljunk a szerzőről, Pásztor Árpádról. Nem szerepel a mai irodalmi köztudatban, úgyszólván el is felejtették. Pedig számos könyve jelent meg, fordított, színdarabokat írt. Termékeny író volt, de úgy sejtem, ma aligha lenne tömeges igény Vajda lelki háborgásának kissé avult stílusú, hosszan részletezett ismertetésére. A Muzi című regényében gyermekkora emlékeit jelenítette meg, ez adott ihletet Molnár Ferencnek a Pál utcai fiúk című remekművéhez. Csak éppen Pásztor soha nem nőtt fel a huszadik század elejének kiemelkedő íróihoz, mint Mikszáth, Móra vagy Móricz.

Romantikára vágyó kedves hölgyeim, olvassák és könnyezzék meg Vajda János és két szerelme, Gina és Rozamunda szomorú történetét.

Pásztor Árpád

Pásztor Árpád: Gina és Rozamunda
Tinta Kiadó, Budapest, 2019
304 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2792 Ft,
ISBN 978 963 409 1684

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Vajda János, a nagy magyar költő versekben is megénekelt két nőideálja Gina és Rozamunda. Gina, a fiatalkori, beteljesületlen nagy szerelem, Rozamunda pedig az öregedő költő ifjú hitvese.
Az izgalmas, fordulatos történet ifjú korától haláláig követi Vajda János életét, gyermekkorát egy-egy visszatekintő emléksor villantja fel. A költő érzelmeit, gondolatait olykor-olykor egy versidézet mutatja be, mindig az adott élethelyzethez, eseményhez kapcsolódva. A regényben megelevenednek a kor politikai eseményei, eszmeáramlatai, az irodalmi élet szereplői, a korabeli Pest és Bécs utcái.

A KULTÚRAKIRAKAT

Címkép: A Mont Blanc jege

%d bloggers like this: