Posted by Mottó: Nagyon aggasztónak tartom a magyar média helyzetét, de főként azt, ami az Indexszel történik.
(Věra Jourová, az Európai bizottság alelnöke)
Mologyec bin Kuzar
Történik valahol Brüsszelben a nem túl távoli jövőben…
– Halo!
– Zdrasztye! Itt Hunmagyarország európai uniós követsége és hírszerzési csoportfőnöksége. Sto tü hócses?
– Itt von der Leyen magyar titkársága… Kész van, amit kértünk mára?
– Á csókolom a kezeit! Az unió ellenséges keleti tartományaival való tárgyalási protokoll hunmagyar változatára tetszenek gondolni?
– Arra, bár nem az a hivatalos neve. Úgy szól, hogy az EU második sebességes kohéziós térségéhez kapcsolt tagállamainak kötelezettségszegési eljárásaihoz igazodó diplomáciai jelzések politikailag korrekt skálarendszere.
– Dá, a lebaszási jegyzőkönyv. Já znáju. Még csiszoljuk. Nem sikerült mindegyik etaphoz a megfelelő érzelmi árnyalatot megtalálni. Tudja, mióta a magyarról hivatalosan áttértünk a hunmagyarra, túl részletgazdag, túlságosan sokszínű lett anyanyelvünk az önök angolszász szikár szókincséhez képest.
– Uram, mivel mindketten beszéljük bizonyos szinten az önök államnyelvét, legyen az, hogy erősorrendben elsorolom az általunk javasolt kifejezéseket, ön pedig megmondja, milyen hunmagyar szavak passzolnának leginkább hozzá. Rendben?
– Harasó! Nu davajtye, pazsalszta, majo malinkáje szerce!
– Mindegyik javaslatunkhoz hozzá van rendelve egy szituációs példa. Numero 1. Tegyük fel, hogy az önöknek szánt felzárkóztatási támogatás felét italra, focira és teljesen értelmetlen luxusberuházásra költik.
– Tegyük, tü málinkaja gyíkaja kóska!
– Ebben az esetben az uniós ellenőr, ügyész, vagy egyéb, az eljárásban érintett brüsszeli illetékes a hivatalos kommunikációban „erős fejcsóválással” veszi tudomásul. Így rendben volna?
– Nem. Látja, ez teljesen másképp van hunmagyarul. Mai változatban mi ezt úgy mondjuk, hogy „erős rábólintással”. Hunmagyarország közvéleménye a fejcsóválást egyetértő mozdulatként használja.
– Rendben. Tehát nem fejcsóválás, hanem rábólintás. Átírtam. No, haladjunk! Numero 2. Tegyük fel, hogy az élet védelmére hivatkozva önöknél megtiltják az abortuszt, viszont cserébe bevezetik a halálbüntetést.
– Tegyük, maja szladkoje mjasza!
– Ebben az esetben a helyes diplomáciai megnyilvánulás, a „szívünk mélységes megdöbbenésével” vesszük tudomásul. Stimmt?
– Lófaszt! Hunmagyarul ennek is pont az ellenkező értelme lenne. Így mondjuk helyesen: „szívünk megrendítő dobbanásával”.
– Oké! Numero 3. Egy szép nap betiltják a Pride-ot és a homoszexuálisokat gyógyszanatóriumokba zárják. Erre mondanánk, hogy „megrökönyödéssel vegyes aggodalommal”.
– Ez sem jó! Így kell: „örömkönnyekkel vegyes megríkatással”. Ugye milyen mennyeien lírai?
– Ha maga mondja… Numero 4. Önök megszegik a keleti diktatúrákkal szembeni uniós embargót, és orosz atomtölteteket telepítenek az országuk területére. Ez kiváltaná belőlünk a „vacogtatóan letaglózó gyászhangulat”-bant.
– Maja daragaja, tü nye málágyec! Erre megfelelő kifejezés a „vidoran letegező díszhangulat”.
– Numero 5. Önök több nagyságrendben meghamisítják a gazdasági mérlegadatokat, statisztikai jelentéseket, plusz titokban nagyüzemben hamisítják az eurót. Ekkor ütne be az etikett szerint a „kolosszálisan égbekiáltó jajveszékeléssel”.
– Hülyeség! Sokkal testhezállóbb a „kulinárisan egetverő ovációval”. Mennyivel szebb így, nemde?
– Numero 6. Önöknél rendeletileg eltörlik a szólásszabadságot, nyíltan cenzúrázzák a sajtót, a vallástalanoknak kötelezővé teszik a sárga mindent látó szem és egyéb szabadkőműves megkülönböztető jel viselését a ruházatukon. Ez esetben az uniós jegyzékben mindezt a „gyehenna forró tüzének halálos sebzésével” vennénk tudomásul.
– Őrültség! Így célszerű áttenni: „gyónás fagyos vizének hálás sodrásával”. Mint láthatja, a hunmagyar nyelv svungos költőisége előtt nincs átugorhatatlan akadály.
– Végül numero 7. Igazság szerint ezen a szinten már nem hangulatot kifejező bravúros szóvirágot szúrnánk be, hanem a történések közvetlen minősítésébe csapnánk át.
– Hűha! Já hácsu tyibjá! S mi lenne az, te kis hamis?
– Amennyiben konkrétan önöknél kitörne a forradalom és a nép megdöntené a legitim kormányt.
– Bozsemoj! Puskás Öcsi Szent Rüsztje, ne hagyj el! Várjon, kitalálom: „szívünk megrendítő dobbanásával, vidoran és örömkönnyekkel, ovációval, s hálatelten gondolunk a jó magyar népre, amely elsöpörte az aljas, szennyes, terrorista diktatúrát„.
– Ööööö. Közel sem. Terveink szerint a brüsszeli potentátok úgy reagálnának erre, hogy „aljas indulattól vezérelt, felheccelt terrorista csőcselék demokrácia elleni erőszakos lázadása, amelyet a lehető leggyorsabban kell elfojtani a civilizált jogállami normák helyreállításával, mielőtt a szennyes áradat átcsap az EU többi tagállamába”. Bizonyára ez is hibáktól hemzseg. Írjuk át arra, amit az előbb mondott?
– Oj, mámocska! Dehogyis. Akár hiszi, akár nem: hibátlan. Kifogástalan. Bámulatos egyezés.
– Biztos?
– Dá, dá! Prikrászna.
– Köszönöm! Minden jót!
– Daszvidányja, maja baginya!
Címkép: Kurultaj törzsi gyűlés