Ha jogellenesen használták fel az Index kirúgott főszerkesztőjének híváslistáját, abból balhé lehet

Posted by

Magyar György

A munkáltató lekérheti a céges telefonok híváslistáját – amely egyébként is rendelkezésére állhat –, de az adatok felhasználásának szigorú szabályai vannak. Ha Dull Szabolcs esetében a lista tartalmi ellenőrzéséről őt előzetesen nem értesítették, az máris egy súlyos jogsértés. S hogy miként szivárgott ki a híváslista tartalma, csak újabb kérdéseket vet fel, mert az abszolút jogellenes.

Kirúgták Dull Szabolcsot, az Index főszerkesztőjét, mert üzleti titkokat szivárogtatott ki a konkurenciának, amiért Németországban szíjon vezették volna el a rendőrök – nyilatkozta Bodolai László, a lapot tulajdonló alapítvány kuratóriumának elnöke napokban. Szerinte ráadásul Dull baloldali politikusokkal egyeztetve szándékosan robbantotta szét az Indexet.

Az Origo szerint az egyik pártpolitikus Dobrev Klára volt, akivel az Altus számán folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Mindez Dull híváslistájából derült ki – értesült a kormányhoz közeli portál. Ezzel kapcsolatban viszont súlyos aggályok merülnek fel: ki és milyen alapon használta fel a volt főszerkesztő híváslistáját, s az vajon miként kerülhetett az Origóhoz. Megjegyezzük: az Origónál az efféle csúsztatás már bevett gyakorlat, s felkészülten várják az esetleges sajtópereket és viselik a költségeket. A lényeg hangulatkeltés, a közvélemény befolyásolása.

Nézzük a jogi hátteret általában:

  • munkaszerződésben, írásos szabályzatban tisztázni kell, hogy a céges mobil használható-e magáncélra (eltérő megállapodás hiányában alapvetően nem),
  • ez akár megengedett, akár nem, a munkaadó hozzáférhet a tulajdonában levő készülékről kezdeményezett hívások listájához,
  • az eljárás rendjét azonban az alkalmazott számára is megismerhető adatvédelmi szabályzatban rögzíteni kell,
  • a lista tartalmi ellenőrzésének tényéről és arról, hogy a munkáltatónak a vizsgálódáshoz milyen jogos érdeke fűződik, a dolgozót előzetesen kötelező tájékoztatni,
  • amennyiben az érintett a mobilt magáncélra is használta – függetlenül attól, hogy erre volt-e engedélye –, és erről nyilatkozik, a híváslistát előzetesen át kell neki adni, lehetővé téve, hogy a magánbeszélgetések adatait felismerhetetlenné tegye,
  • ugyancsak közölni kell az adatkezelés feltételeit, illetve a jogorvoslati lehetőségeket.

Dióhéjban ezek a fő szabályok, de miután nem tudjuk, hogy az Indexnél mi volt a rend – és azt sem, hogy az Origo nem blöffölt-e –, maradnak a kérdések. Ezek közül csak néhány:

  1. van-e az Indexnél adatvédelmi szabályzat,
  2. Dull Szabolcsot előzetesen tájékoztatták-e az ellenőrzésről, illetve arról, hogy ehhez az eljáráshoz a munkáltatónak milyen jogos érdeke fűződik,
  3. lehetővé tették-e a magáncélú beszélgetések azonosítására alkalmas hívószámok törlését?

Ha valahol hibás a rendszer, az igen sokba kerülhet a kiadónak, mert amennyiben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság jogsértést észlel, elég vastagon fog a ceruza. Kapott már cég egymilliós büntetést csupán azért, mert adatvédelmi szabályzat nélkül kutakodtak a dolgozónak kiadott laptopban és mobiltelefonban fellelhető információk között. A személyes adatokhoz fűződő jogok sérelmét viszont nem látták bizonyítottnak, de amennyiben ez is beigazolódik, vélhetően jóval nagyobb lett volna a bírság, és megnyílik akár a bírósági út is.

Az utolsó – nem kevésbé súlyos – kérdés pedig az, ha Dull híváslistáját valóban felhasználták, az Index, mint munkáltató azzal adatkezelővé vált, és köteles érvényesíteni a célhoz kötöttség elvét. Az azonban aligha legitim cél, hogy kormányközeli portálnak szivárogtassanak. Ami már nem is szivárogtatás, hanem egyenesen információs cunami, amiért biztosan nem a kirúgott főszerkesztő felel. Ebből pedig akár bírósági ügy lehet.

https://magyarugyved.blog.hu/