A Lánchíd oroszlánjai

Posted by

Kemény Zoltán
> A Lánchíd. Manapság az ismert probléma miatt folyamatos szereplője a posztoknak. Majdnem minden írás a lőcsei szobrásszal, Marschalkó Jánossal foglalkozik, az ő öngyilkosságával a hiányzó oroszlánnyelvek miatt. Pontosítsunk. A szobrász 1877-ben, 59 évesen halt meg, nem lett öngyilkos és az oroszlánoknak pedig van nyelve. Van viszont egy történet, ami szóba sem kerül.

Az avatás. 1849. november 20-án történt, a ceremóniamester az a Haynau volt, aki hat héttel azelőtt végeztette ki a szabadságharc tábornokait Aradon. Mi több, ő volt az, aki elsőnek ment át a felavatott Lánchídon. (A megnyitás dátuma 21.-e, amikoris a nagyközönség némi hídvám megfizetése ellenében átkelhetett a hídon az egyik partról a másikra.) Széchenyit és a tervezőket meg sem hívták az ünnepségre. Széchenyi nem is tudott volna jelen lenni, hiszen akkor már Döblingben kezelték. Ő soha nem ment át a kész hídon. …

A kétféle Oroszlán

És van egy kérdés: egyformák-e a Lánchíd oroszlánjai? Nem. Csak kettő-kettő egyforma. Kettőnek a farka a lába mellett fekszik és a bojtja a lábfejen nyugszik, kettőnek pedig a hátsó lába alatt átbújva nyugszik a lábfejen. Tehát az egyik hídfőnél is és a másiknál is van a két különböző „farokhelyzetűből” egy-egy. Nevezzük az egyiket egyesnek a másikat kettesnek, akkor Budán 1 és 2, Pesten 2 és 1, hiszen ha arccal megfordítom és a másik oldalra teszem, akkor elég csak két-két egyformát faragni – nyelvvel együtt.
JValószínű, hogy nem én vagyok a felfedező, csak én is észrevettem. Véletlenül. Volt egyszer egy könyvborító megbízásom, amihez oroszlánra volt szükségem, arra jártam (sétáltam) csináltam egy pár fotót és amikor leültem dolgozni, figyelmesebben meg kellett néznem a képeket, akkor vettem észre a különbséget. Ha autózol arrafelé és ül melletted valaki, megtudjátok nézni mindkét oldalt. Nem lehet nem észrevenni.