Holdra szállás Balatonszárszón

Vágvölgyi András
Az jár a fejemben kedves Facebook, hogyan is volt az pont ötven éve, mikor apám szólt a balatonszárszói Hunyadi utcában, hogy akkor most azonnal menjünk át az utca közepén lakó Fodorékhoz (az ismert fagyizó üzemeltetői), csak nekik volt működő televíziókészülékük az utcában, és tekintsük meg üstöllést, ahogy ember lép a Holdra. Pizsamában – nem baj? Nem, mondta, és én pizsamában futottam vele, már az egész utca ott volt, az összes gyerek, jó buli lett, hogy megtekintsük azt, ami kis lépés volt Neil Armstrongnak, de nagy lépés az emberiségnek.

Soha el nem mondott beszéd

William Safire, Nixon elnök állandó beszédírója éppen ötven éve azt a feladatott kapta, hogy írjon egy beszédet, amely akkor hangozna el a RÁDIÓBAN ÉS A TELEVÍZIÓBAN, ha a Hold felszínén lévő két úrhajós, Amstrong és Aldrin, nem tud felszállni a Holdról és egyesülni az égitest körül keringő parancsnoki modullal, amelyben Collins űrhajós várta vissza őket. Ebben az esetben az volt a protokoll, hogy ha az akció nem sikerül, a két űrhajóst otthagyják. Rájuk volt bízva, hogy éhenhalnak vagy öngyilkosok lesznek. De minden jól sikerült. Nixonnak nem kellett elmondani ezt a szöveget: