Jourova apropóján a nemzeti konzultációról

Posted by

Tömpe István

Mindenki látja, mindenki tudja (a magyar választópolgárok milliói talán nem, vagy inkább igen, de kit érdekel?), szinte szavak sincsenek a nemzeti konzultációra.
Brüsszel azzal reagál, hogy nem reagál a becsmérlésre. Amúgy is Ukrajna a tét, közben a nagy kérdés: Orbán ezt most pénzért csinálja, vagy valóban elvileg ellenzi Ukrajna csatlakozását? Harmadnyi pénzt (10 milliárd euró) kap, a tévék megtelnek jószándékú vitákkal, jószándékú amatőr társalkodókkal, hogy persze, tudjuk, de azért ez mégis jó. Nem helyes a pénz ellen szurkolni, az a mi pénzünk (vö: magyar emberek). Amúgy is, választás előtt minden koszos 10 milliárd eurót meg kell becsülni. Ebből most a pedagógusok kapnak, mégha jókora csusszantás is a dolog: mióta Brüsszel dolga fizetni a tanárt?  Jól jön a pénz, befektetésnek sem volt rossz. Az Alkotmányt visszabontották, pláza épült a helyén, most meg Brüsszel kérésére pár téglát visszaraktak a valamikori jogi szárny falába (tábla is került, rajta: itt állt a Parthenon), aztán -bár sok idő elteltével, sok szívatás mellett jön a pénz harmada. Vagyis ez a képlet, kedves honfitársak: Orbán kapott 10 milliárd eurót, kevéske törvényi törekért. A pénz sem igazán sok, a törekből is kinőhet a jogvédelem.
Orbán nem ellenezheti elvileg a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, mert félő, nincsenek elvei. Céljai viszont vannak, ahogy azt a hű Orbán Balázs Huszárvágás című könyvében leírja: középhatalom akar lenni, amely Nyugatnak Kelet, Keletnek meg Nyugat. Végre-végre!  Orbán játéka is erre utal, bár a jobboldali pártokat ismerve az eredmény erősen kétséges. Trump visszajöhet, Orbán előadhatja, hogy ő (titokban) Trump és Putyin közvetítője. A hatás nem maradhat el. Lehet, hogy nagy pillanatok jönnek Orbán számára, olyasmi, mint amikor Putyin a lenézett Észak-Koreától kért lőszert. Afféle geopolitikai remete tanya felé haladunk, remélve, hogy a rendszerre hosszú élet vár, akárcsak Észak-Koreára. Csak jó kezekben legyen az atombomba. Akkor Trump is vizitál. Orbán kezében a nyugati intézményes kultúra látványos, harsány kijátszása a bomba. Senki sem hitte, aztán mégis. Átütő sikereket ér el, vagyis egyelőre nincs eszköz vele szemben. Ilyen volt (már bocsánat) Mickey Cohen is Los Angelesben. Orbánnal szemben keresik a hatásos ellenszert, nem találják (ez van most), majd jön a megoldás. Addig is Európa és a NATO hálás lehet Orbánnak, egységet kovácsolt a lusta, udvariaskodó és széteső szervezetekben. Igazi harcos, egymaga elérte (na, jó, Ukrajna is besegített, meg a lengyelek is), hogy Brüsszelben a működés a korábbiakhoz képest államszerűbb legyen, hogy ne csak szélcsendben tudjana dönteni. Mi pedig, magyarok, tovább őrizzük a morgáshoz való jogot, esszük a finom bejglit (én a diósat szeretem).

Címkép: mióta Brüsszel dolga fizetni a tanárt?