Posted by Gergely Tamás
>Vadmalac komája a fűben feküdt, és a levegőbe fújt. A felhőt akarta elfújni, mert azt túl sötétnek találta, de egyelőre nem sikerült.
Nosza! Nekiveselkedett Vadmalac is, sőt, odahívta a párját, Malackát meg a fiukat, Kismalacot. Legnagyobb meglepetésére az arrafele sétálók egy része is beállt, azaz befeküdt közéjük.
És egyre sötétebb az egük.
Nem kikacagta, hanem felhőt fújni befeküdt, de erejüket meghaladta a cél, hát akadt olyan a kezdetben lelkesedők közül, aki kereket oldott.
– Hova mennek? – kérdezte riadtan a koma. Meg még ezt tudakolta: –
Az összes többi miért nem jön? Mindjár’ esik.