Vörös tengely

Posted by

A.S.

>Kína legújabb „béketerve” nem más, mint egy trükk.

Az úgynevezett „terv”, amit a kínai kommunista rezsim sugall, hogy a nyugat ne adjon fegyvert Ukrajnának, hogy megvédje magát, így hamarabb véget érhet a háború – ami viszont azt jelenti, hogy Oroszországnak hatalmas ukrán területe lesz, és természetesen Xi-Jinping tudja ezt. Putyin kifejezetten kijelentette, hogy a béke érdekében követeli az elcsatolt ukrán területeket. A Kínai Kommunista Párt rossz színész”

>A kihívók összeültek. A hét elején Moszkvában a vágyott új világrend erős emberei találkoztak: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár, az első valamirevaló nemzetközi vezető, aki tiszteletét tette Moszkvában az ukrajnai orosz invázió megindítása óta. Kína a háború kitörése óta támogatja is az oroszokat, meg nem is: – Az orosz–kínai kereskedelem tavaly 34,3%-kal nőtt, az orosz piacról kivonuló nyugati cégek helyébe kínaiak léptek.

– Az amerikai kormány szerint nemcsak a polgári termékek, hanem az orosz hadsereg kiszolgálását illetően is egyre fontosabbak a kínai beszállítók, múlt péntek óta már  fegyverszállításokról (és drón-alkatrészekről, golyóálló mellényekről) is lehet tudni.

– Az orosz jegybank és a pénzügyi rendszer egyre erősebben támaszkodik a kínai jüanra: az orosz export 14%-át jüanban számolják el, a moszkvai pénzpiacon februárban a jüan tette ki a devizatranzakciók 40%-át, az orosz kereskedelmi bankok jüanban hiteleznek és a jüan alapú betétek értéke is meredeken nő, a jegybank bővíti a jüanfinanszírozás eszközeit (még ha a dollár és az euró népszerűbb is maradt az oroszok körében).

Másrészről Kína a közös ellenség (=az orosz szóhasználatban “Kollektív Nyugat”) és közös érdekek (=a nyugati nemzetközi rendszer aláásása) ellenére mégiscsak mérsékelten állt be Oroszország mögé. A kínai álláspont a szuverenitás sérthetetlenségét is hangsúlyozza, azaz a határok kérdésére érzékeny Peking.

– A kínai elnök egyfelől békemisszióként próbálta kommunikálni útját, és ismét előhozakodott a tárgyalásos rendezéssel, bár az orosz elnöktől nyilvánosan nem kért ehhez semmiféle kompromisszumot.

Azt írta, mélyíteni kell a stratégiai partnerséget az oroszokkal, amikor a világrendet “hegemonikus, despotikus, a gyengébbeket elnyomó” országok fenyegetik – ami alatt természetesen az Egyesült Államokra gondolt.

– Putyin azt mondta, nyitott a kínai békéltetésre, és szerinte eddig sem rajta, hanem a másik félen múlott, hogy nem ültek asztalhoz.

– Sajtóértesülések szerint Hszi a moszkvai vizit után Volodimir Zelesznkij ukrán elnökkel is telefonál majd, az orosz invázió megindulása óta először.

– Anthony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, a tárgyalásokról szóló szöveg az időhúzást és a konfliktus befagyasztását célzó taktikai lépés, és valós rendezést csak az orosz csapatok kivonulása hozhat.

Tükör által világosan. Hszi moszkvai útjával egy időben Kisida Fumio japán miniszterelnök Kijevbe látogatott, ahol országa támogatásáról biztosította Zelenszkijt. Hazafelé menet pedig a közép-európai középhatalom, Lengyelország vezetőivel is találkozik.

– Kisida egy nappal korábban Indiában jelentette be, hogy a G7 májusi hirosimai csúcstalálkozójára meghívja Ausztráliát és Dél-Koreát, valamint Indiát, Brazíliát, Indonéziát és Vietnámot is – azaz nemcsak Kína igyekszik becserkészni a “globális Dél” országait.