Posted by Szele Tamás
>Ma kivételesen nem az ukrajnai vagy oroszországi helyzettel
foglalkozom, ott egyelőre csak készülődik a luhanszki offenzíva,
vihar előtti csend honol és inkább politikai hírek uralják az
információs teret, így aztán van időnk foglalkozni a lelőtt kínai
kémballon esetével, ami viszont tényleg megér egy misét, mert
sokan nem értik, mi történt.
A legtöbben azt kérdezték tőlem, hogy mire jó ballonnal
kémkedni a műholdak korában és hogyan jutott el ez a törékeny
eszköz Kínából Dél-Karolináig?
Nos, ballonnal kémkedni pontosan ugyanazért szokás, mint
műholddal, az a kettő között a különbség, hogy a műhold sokkal
pontosabb, irányíthatóbb, teherbíróbb, ellenben – aránytalanul
drágább is. Gondoljunk a pályára állító rakéta árára. Egy
gáztöltésű ballon a töredékébe kerül, bár ebben az esetben
nagyon fontosak az arányok: a most lelőtt példány 60 méter
átmérőjű volt, amit igen nehéz nem észrevenni, főleg a NORAD
radarjaival, látták is végig a mozgását. Azért lehetett szükség
ekkora monstrumra, mert nagy volt rajta a hasznos teher (erről
később még szó lesz).
De hát nem fújta el a szél? Hiszen a ballonok nem kormányozhatóak!
Dehogynem. Pontosan odafújta, ahova szánták, ez benne a
poén. Ennek a ballonnak ugyanis voltak elődei, éspedig a
második világháború alatt, mikor a császári Japán rájött arra,
hogy kilencezer méter magasan van egy állandó légáramlat a
Csendes-óceán felett, ami egyenesen vezet az Egyesült
Államok területén keresztül, pont északnyugati-délkeleti
irányban, ha Japánban felbocsátanak egy léggömböt, azt oda
viszi. Fel is bocsátottak, nem egyet, hanem mindjárt kilenc-
tízezret, ezek közül ezer ért célba. 15 kilós bombákat vagy
gyújtóbombákat hordoztak, a többségük nem tett kárt
semmiben, az akciónak összesen hat halálos áldozata volt, az
is sok, persze, de tízezer léggömbhöz képest alacsony
hatásfokúnak nevezhető a japán „csodafegyver”. Mindenesetre
ami ment Japánnak, az megy Kínának is, a légáramlat nekik
pont megfelelt, oda vitte a ballonjukat, ahova szánták.
Más kérdés, hogy nem először. Donald Trump elnöksége idején
legalább három berepülést jegyeztek fel, Biden idején is volt
egy másik, de akkor csak határvidékek felett. Ezek a kínai
gyártmányok természetesen sokkal navigálhatóbbak, mint a
japán ballonok voltak, a magasságuk változtatásával el lehet
őket kormányozni másik légrétegbe, ahol másfelé fúj a szél,
nyilvánvaló, hogy Kína a korábbi esetekben nem akart mélyen
behatolni az Egyesült Államok légterébe. Hogy most viszont
miért akart, az jó kérdés, melyre nem ismerjük a választ.
Arra azonban igen, hogy miért hagyták a ballont napokig
haladni az amerikai légtérben, miért csak a keleti parti vizek
fölött lőtték le. Mint a Defense One írja:
„A kínai léggömb sokkal hasznosabb volt a Pentagonnak, mint
Pekingnek” Nocsak. Hogyan?
„A nemrégiben birtokba vett kínai kémballon talán több hasznos
információt közvetített a Pentagonnak, mint Pekingnek –
közölték hétfőn amerikai katonai tisztviselők.
Az időjárási léggömb „potenciális lehetőséget jelentett
számunkra, hogy olyan információkat gyűjtsünk, ahol a
korábbi léggömbökkel kapcsolatban tudásunk hiányos volt”, és
ez segíthet a NORAD-nak, hogy gyorsabban felderítse a
jövőbeli kémkedési kísérleteket, mondta Glen David VanHerck
tábornok, a NORAD és a NORTHCOM vezetője a Pentagonban
újságíróknak.
Mind a Pentagon, mind Joe Biden amerikai elnök nagy
felháborodást váltott ki az interneten azzal, hogy megvárták a
léggömb kilövésével, amíg az biztonságosan elhaladt az
Egyesült Államok felett, és a nyílt óceán fölött haladt.
Hétfőn VanHerck megismételte, amit más tisztviselők a múlt
héten mondtak: a léggömbön lévő érzékelőcsomag nem
nyújtott Kínának jobb hírszerzési lehetőségeket, mint
amilyenekkel műholdjaik és más eszközeik már rendelkeznek.
„Nem értékeltük úgy, hogy ez jelentős adatgyűjtési veszélyt
jelentene azon túl, ami a kínaiak részéről a tényleges technikai
eszközökben már létezik” – mondta.
VanHerck szerint a Védelmi Minisztérium mégis „maximális
védelmi intézkedéseket tett, amíg a ballon átrepült az Egyesült
Államokon”, hogy megakadályozza a hírszerzési információk
gyűjtését.
Ez arra utal, hogy lézereket vagy más irányított energiát
használtak, hogy lényegében elvakítsák, vagy elkápráztassák a
ballon kamerájának lencséjét. VanHerck azt mondta, hogy a
hírszerzés korlátozására használt „nem kinetikus hatásokról”
nem nyilatkozik, amíg nem beszélt a kongresszussal.”
Akkor világos: míg a kontinens fölött volt, megakadályozták az
adatgyűjtést, mikor kiért a part menti vizek fölé, lelőtték,
mégpedig olyan helyen és módon, hogy a darabjait könnyen
össze lehessen gyűjteni. Peking ingyen leszállította
Washingtonnak a saját, legmodernebb hírszerzési technikáját.
Ez a látszólagos halogatás persze vitát váltott ki a
republikánusok és a demokraták között, Roger Wicker szenátor,
a szenátus fegyveres erők bizottságának rangidős tagja a
Fehér Ház „katasztrofális gyengeségéről” beszélt, de vagy nem
látta át a helyzetet, vagy nem is akarta átlátni.
A ballont különben egy F–22 Raptor lőtte le, egyetlen AIM 9X
Sidewinder rakétával, ami egyben ennek a típusnak az első légi
győzelme. A gép mintegy 19 ezer, a ballon 20-22 ezer méter
magasságban volt ekkor. Az F–22 a nyílt forráskódú repülőgép-
észlelők szerint a „FRANK” hívójelet használta, nyilvánvalóan
Frank Luke Jr. tiszteletére. Az első világháborús vadász-ász 14
német megfigyelő léggömböt lőtt le, és „Arizona Balloon
Buster”-ként volt ismert. Mint Lloyd Austin védelmi miniszter e-
mailben küldött közleményében közölte:
„Biden elnök felhatalmazást adott a megfigyelő ballon
lelövésére, amint a küldetést a ballon útjába kerülő amerikai
életek indokolatlan veszélyeztetése nélkül végre lehetett
hajtani. Gondos elemzés után az amerikai katonai
parancsnokok úgy döntöttek, hogy a ballon lelövése a
szárazföld felett a ballon mérete és magassága, valamint a
megfigyelési hasznos teher miatt indokolatlan kockázatot
jelentett volna az emberekre egy nagy területen.”
Ami azt illeti, az a „megfigyelési hasznos teher” most a
legfontosabb, de annak nagy része is sajnos érdektelen lesz,
mert a túlnyomó többsége – ez kiderül a korábbi felvételekből is
– napelem, ami a hírszerző technika táplálásához kellett.
Mindenesetre most a tengerbe csapódás helyszínén tartózkodik
a Carter Hall dokkolóhajó, a Pathfinder oceanográfiai
kutatóhajó, a parti őrség hajói és több pilóta nélküli víz alatti
jármű. VanHerck szerint a víz alatti roncsmező talán 1500
négyzetméteres lehet, ami nagyon kicsi – és nem is fekszik túl
mélyen, a víz is fékezte a becsapódás erejét, tehát sok érdekes
holmi maradhatott épségben.
A történet ennyi, az incidens miatt Anthony Blinken amerikai
külügyminiszter kínai látogatását határozatlan időre
elhalasztották, de véglegesen nem törölték, de mit szólnak
hozzá Pekingebn? Lássuk a Global Times írását az esetről (a
Xinhua hírügynökség csak rövid hírben közli a történteket, a
Global Times elemzést írt):
„Az USA őszintesége a kapcsolatok stabilizálása érdekében a
léghajó incidens közepette próbatétel előtt áll; a túlreagálás a
válságkezelés inkompetenciájára világít rá.
A polgári kínai léghajó lelövése nem jelentette a léghajó-epizód
végét, mivel az amerikai politikusok továbbra is vagy a „kínai
fenyegetés” retorikáját folytatják, vagy a két amerikai párt
közötti politikai harcokat szítják tovább, függetlenül attól,
hogy milyen hatással van a kínai-amerikai kapcsolatokra –
mondták elemzők. A vis maior okozta baleset politikai
bohózattá változtatása rávilágít az USA hozzá nem értésére a
válságok kezelésében, és a léggömb incidens durva kezelése
komoly provokáció, amely a kínai–amerikai kapcsolatok
kisiklatásának kockázatát hordozza magában, és az USA végül
meg fogja fizetni az árát a meggondolatlanságának.
A kínai kormány nevében Hszie Feng kínai külügyminiszter-
helyettes utasítást kapott, hogy vasárnap szigorúan lépjen fel
az Egyesült Államok kínai nagykövetségénél az Egyesült
Államoknak egy kínai civil pilóta nélküli léghajó elleni
erőszakos támadása miatt.
Hszie hangsúlyozta, hogy a kínai polgári léghajónak az
amerikai légtérbe való akaratlan behatolása vis maior okozta
váratlan baleset volt, a történtek részletei pedig kristálytiszták,
és egyértelműen nem engednek teret a torzításnak vagy a
maszatolásnak. Az USA azonban figyelmen kívül hagyta a
tényeket, visszaélt a katonai erővel, és lelőtte az amerikai
légteret elhagyni készülő polgári léghajót, ami túlzott reakció
volt, és súlyosan sértette a nemzetközi jog és gyakorlat
szellemét.”
Ne vegye ezt senki túl komolyan, Peking is tudja, hogy lebukott,
ilyenkor szokott a kínai diplomácia úgy tenni, mintha 1. ők
maguk teljesen tájékozatlanok volnának, 2. elkezdik hibáztatni
az áldozatot. Mindezt a tekintélyük, az „arcuk” védelmében
teszik, ami Kínában nagyon fontos.
Moszkva igyekezett semmit sem szólni az esethez, amiért
Peking hálás, és továbbra is szállítja az alkatrészeket a
különböző orosz katonai rendszerekhez, bár elég kis mértékben
és nem is kereskedik akármivel, tehát ez önmagában még nem
lesz sem az orosz győzelem, sem az orosz vereség garanciája.
A világpolitikában csak az amerikai–kínai viszony bizonyos
mértékű romlása várható, és eddig sem rajongott egymásért ez
a két állam. Legfeljebb mostantól az amerikaiak kicsit többet
fognak tudni a kínai hírszerzésről, a kínaiak meg
rohamléptekben kell majd fejlesszék az új technológiájukat.
Szóval, nagyon sok következménye nem lesz az incidensnek.
Elpukkant egy lufi, ennyi történt.
Elég drága lufi volt, az igaz – de lufi.