Posted by Kálomista Gábor első fokon elbukta azt a pert, amelyet Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató alapítója és vezetője indított ellene a jó hírnév megsértéséért. Az Elk*urtuk című propagandafilm és kommunikációja egyaránt csapnivaló volt, hemzsegett a fikció és a valóság elemeinek tudatos, az uralkodó kormánypárt érdekeit kiszolgáló torzításaitól. A kampány időszaka küszöbén való bemutatása ugyanúgy nélkülözött minden gátlást, mint a szándékos hamisítás és hitelrontás, amelyet úgy lehetett fikcióként védeni, ahogy a nézők többsége tényként „benézte”. Szokták erre mondani, hogy olcsó propagandafogás, csakhogy ez egyáltalán nem volt olcsó.
Az Endreként szereplő közvélemény-kutató „kompozit karakterként” van ábrázolva a producer szerint, de persze alakját látva szinte kötelező Hannra asszociálni, aki – és ezt a szakma egésze tanúsíthatja – egyike a legkorrektebb elemzőknek. Politikai beállítódásától függetlenek mérési adatai, ezt viszont a kormány és az ellenzék hosszú évtizedek óta tapasztalhatja, gyakran megorrolnak is az intézetre emiatt. Köztudott az is, hogy több választást követően a Medián prognózisai álltak legközelebb a valósághoz. Nos, Endre a filmben amolyan közvélemény-kutató pernahajder, aki még arra is képes, hogy saját kezűleg hamisítson meg egy 2006-ols választási előrejelzést. A film egésze a hatalom szolgálatára készült, de ez a részlet mindenen túlmegy, már-már olyan érzése van az embernek, személyes bosszú valamiért. Kálomista óvatlanságára mi sem jellemzőbb, mint hogy a Megafilm honlapján még képpárokat is közzétettek, nehogy bárkinek is kétsége lehessen a film szereplőinek valóságos megfelelőiről.
A filmet, mint fikciós alkotást, a művészi szabadságra való hivatkozással megvédte a bíróság, elutasította a keresetet – pedig az ilyetén fikciók leplezetlenül politikai szándék vezette valósághamisításnak minősülhetnének, mivel a művészi szabadság örve alatt bárkire és bármire lehet megsemmisítő csapást mérni a történtek meghamisításával, leegyszerűsítésével. Kálomista tehát a filmmel kapcsolatos kommunikáció miatt bukta a pert, s tartozik bocsánatkéréssel, s kártérítés fizetésével. Az öntelt elővigyázatlansága vitte jégre, amit képtelen belátni. Semmi se drága – fellebbez, de egyben örül is, mert a film tartalmi elemeit nem kritizálta a bíróság. (Csak a kritikusok.)
Lehet-e nyomást gyakorolni egy bírói testületre azzal, ha az alperes emberei végig forgatják a tárgyalást? Szerintem lehet, de mondjuk azt, hogy nem. Amennyiben viszont élek, vagy visszaélek eme kiváltságommal, az ítélethirdetés után aligha nyilatkozom dölyfösen a következőket:
„Megnyugtathatom a HVG lelkes olvasóit, hogy Magyarországon nem csorbul az igazságszolgáltatás. Talán csak az amerikai nagykövetség közelségét lehetett érezni az ítéleten…” Körülbelül ebben a lebénult tartományban foglalható össze legmarkánsabban minden, ami a filmmel és a perrel kapcsolatos. (T.E.)
Címkép: Kálomista Gábor (jobbra) a bíróságon, csapata forgat