Posted by Felhördültek a kormány prominensei, hogy hogy megvétózták volna az Ukrajnának nyugtandó támogatást, hiszen még csak napirenden sem volt. Azután helyesbítik a fél világot: ezt a nem napirenden lévő ügyet nem vétózták „csak” tiltakoztak a közös támogatás ellen. A különbséget egy hasonlattal érzékelteti Rezeda világa: „ott ücsörög a buszon az Unió és Magyarország, egy útágazáshoz érve mindenki jobbra akar menni, mire kies hazánk azt mondja, oké, menjen, egy feltétellel, nem tekerheti jobbra a kormányt a sofőr.” Akkor most ki is hazudik – már megint?
Rezeda világa blog
Tegnap az Ecofin (az Európai Tanács gazdasági és pénzügyi grémiuma) napirenden szerepelt az Unió Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélycsomagja, a tizennyolc milliárd eurós közös hitel dolga. Erről a találkozó honlapja is beszámol, ahol az olvasható, az első napirendi pont a következő volt: „Pénzügyi támogatás Ukrajnának – a Tanács megvitatta a törvénycsomagot Ukrajna tizennyolc milliárdos támogatásáról”. Erről a napirendi pontról hazudja azt először a Pénzügyminisztérium, hogy meg sem történt, szó szerint „Az Ecofin 2022. 12. 06-án tartott ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna tizennyolc milliárd eurós támogatása”.
Valaki hazudik. Mégpedig eddig soha nem látott módon aljasul, azaz úgy, hogy egy megtörtént eseményről mondja azt, hogy nem is történt meg (kies hazánk), illetve egy soha nem volt eseményről állítja azt, hogy az lezajlott (Unió). Mint később majd kiderül, megint az van, hogy mindenki szembejön az autópályán, és a magyar kormány tálalásában az egész világ hazudik, csak ők mondanak igazat. Félretéve azonban a bennünk a Fidesz kormányzás tizenhárom éve alatt kialakult rögzüléseket, amelyek mindig azt igazolták, hogy ezek (Fidesz) hazudnak – mégpedig gátlástalanul és cefetül -, adjunk helyet a kétségeknek, hogy talán nem.
Ez csak az a pártatlanság, amivel ugyan már a Fidesz kapcsán nagyon régen nem rendelkezünk, ez az eset azonban van olyan súlyú, hogy teszünk egy megengedést, hátha ezúttal egyszer igazat mondanak, bár az első – és hiteles – cáfolat, az Ecofin honlapja már rendelkezésünkre áll.
De olyan hangosan és annyira egyszerre, hogy úgy ne mondjuk, kórusban kezdték el a tagadást, ami arra int, ez egyszer adjuk meg az esélyt annak, netán és véletlenül igazat mondanak, bár erre az évtizedes tapasztalatok szerint az esély minimális. Ám ne érhesse az a vád a házunk táját, hogy prekoncepcióval élünk a maffiával szemben.
Mert nem csak a Pénzügyminisztérium tagadta le tegnap a valóságot – meg sem történt, ami megtörtént -, hanem vele párhuzamosan vagy egyszerre szinte Szijjártó külügyminiszter „A kormány nem vétózott meg semmilyen anyagi segítségnyújtást”, illetve maga a megkérdőjelezhetetlen Orbán Viktor is „A mai hírek mind arról szólnak, hogy Magyarország vétózza az Ukrajnának járó pénzügyi támogatást. Ez álhír”. Tehát először nem volt napirenden sem, másodszor, ami nem is volt, azon nem történt vétó, s íme, máris itt az első csont a levesben, de nem kell megelégednünk a puszta logikai következtetéssel.
Találunk cáfolatot bőséggel a világsajtóban, amely még egyelőre nem tagja a KESMA-nak, így tehát nagy valószínűséggel igazat is írnak. A lengyel Wiadomosci szerint „Magyarország döntött, az Ukrajnának járó pénzügyi segítséget blokkolta”, a Politico pedig azt írja „Magyarország vétózza az Ukrán segélyt, az EU alternatív megoldást keres”. A Reuters pedig ezzel bombázza a nemzetközi közvéleményt: „Magyarország vétózza az Ukrajnának szánt EU-s segélyt, elhalasztják a döntést a Budapestnek járó pénzről”. Íme a velünk – mint helikopterekkel szemben álló állítások, azaz, az ügy nem tiszta.
Illetve végtelenül mocskos. Kicsit messzebbről közelítve, az első izgalmak után mondta azt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, hogy „Tudjuk, hogy a helyzet rendkívül nehéz. Milliók vannak víz, fűtés és áram nélkül (Ukrajnában, a szerk.), haladnunk kell. Egy tagállam tiltakozása miatt nem jutottunk ma megállapodásra. A munkát folytatjuk a következő napokban, azzal a céllal, hogy a lehető leghamarabb megállapodjunk.” – Egy tagállam tehát tiltakozott, amelyik, s ezt ne feledjük, először azt mondta, mindez meg sem történt, másodszor, hogy nem vétózott.
Tiltakozott – ez majdnem ugyanaz. Orbán azt is kifejtette, hogy Magyarország adna pénzt Ukrajnának kétoldalú megállapodás alapján a saját büdzséjéből, de, hogy az Unió közösen utaljon, abba nem megy bele. Ez a tiltakozás, és ez, ha kifordítjuk, ha be, vétó. Ugyanis ami Varga szerint meg sem történt, azon ő azt vétózta meg, hogy az EU a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb és minden más ország számára elfogadható módon nyújtson 2023-ban pénzügyi támogatást Ukrajnának – egészen pontosan az ehhez szükséges pénzügyi szabályok kialakítását blokkolta. Megkötötte az Unió kezét: ez pedig vétó.
Úgy képzeljük a nem is vétót, hogy ott ücsörög a buszon az Unió és Magyarország, egy útágazáshoz érve mindenki jobbra akar menni, mire kies hazánk azt mondja, oké, menjen, egy feltétellel, nem tekerheti jobbra a kormányt a sofőr. Ez történt tegnap, ezt a mélységet sikerült elérni a hazugságon kívül elérve azt is, hogy megint távolabb kerüljünk az uniós pénzektől, ami összeg után már oly régóta epekedünk, és amiről szintén össze-vissza hazudoznak mindent.
Nem volna ez már annyira érdekes, ha nem Magyarország koporsójába klopfolnák a szögeket, pedig ezt teszik. És nem csak azt hazudják, hogy minden jó, de azt is, ha mégis szar, arról ők nem tehetnek.
Címkép: Busz az árokban