Poe kadét nyomoz

Posted by

Paddington

Louis Bayard történelmi krimijében a 19. század első felének Amerikájába, egészen pontosan az akkor már létező West Point katonai akadémiára kalauzol bennünket, ahol megmagyarázhatatlan halálesetek történnek. Az akadémia vezetői között nincs egyetértés abban, mit is kellene tenni, de végül az az álláspont érvényesül, hogy kérjenek fel egy rutinos, ám civil szakembert a nyomozásra.
Augustus Landor, a megözvegyült egykori New Yorki-i nyomozó éppen kéznél van, nyugdíjas éveit egy közeli faluban tölti. Szigorú ellenőrzés mellett, de bebocsátást nyer az akadémia zárt, ám igencsak terjedelmes területére. És maga mellé vesz egy kadétot, hogy segítse a munkáját. Landor Watsonjának neve Edgar Allan Poe.

Bayard tulajdonképpen egy körmönfont Poe-stílusgyakorlatot tesz az olvasó elé, amivel aligha volt könnyű dolga a fordítónak, ám Pataricza Eszter remekül megoldotta a feladatot. A történet egésze egyrészt megidézi Poe világát, amelyben rendre keveredik misztikum, szerelem és bűn. Másrészt a történet egy részét Landor hangján ismerjük meg, míg más részeit Poe kadét nyomozati összefoglaló írásaiból, amelyek itt-ott átcsúsznak költői értekezésbe vagy szerelmi beszámolóba. Harmadrészt a kötetben számos eredeti, Poe-tól származó vendégszöveg van, s ezek arra is hivatottak, hogy felébresszék Landor és az olvasó rajongását a krimi atyja, az amerikai irodalom fontos alakja iránt.

Miközben egy nyomozás történetét kapjuk, nem a megszokott krimi bontakozik ki a vaskos kötet bő 500 oldalán. A Landor felkéréséhez vezető, brutális cselekmény, amit először öngyilkosságként és a holttest későbbi megcsonkításaként kezelnek, elvezet további szereplők halálához vagy épp súlyos sérüléseihez. Maga Landor és Poe is kevés híján áldozattá válik. A komótosan csordogáló nyomozás, ami nem csak a modern technológia hiányában húzódik el hónapokig, lehetőséget ad az olvasónak, hogy megismerje a kadétok szigorúan szabályozott és kényelmesnek nem mondható életét éppúgy, mint a Hudson-folyó mellett húzódó vidék természeti szépségeit, zord időjárását. Lépésről lépésre megismerjük az akadémia parancsnokait és más alkalmazottait, köztük a West Point orvosát és családját, akik meglehetősen különösek, és később kulcsszerepet játszanak a történetben.

Ahogy az ősz télbe fordul, úgy válik a vidék és a regény hangulata is egyre sötétebbé és hátborzongatóbbá (à la Poe), hogy azután rémtörténetbe illő megoldást kínáljon az olvasónak. A stílusgyakorlat remekül sikerült. Akik szeretik Edgar Allan Poe írásait, és bosszantja őket, hogy már többször végigolvasták a teljes életművet, valószínűleg örömmel forgatják majd ezt „pótkötetet”. Nem könnyű olvasmány. Nyelvezete, a részletes és néhol kissé vontatott környezetrajz, a szereplők közötti sokrétű kapcsolatok, a jelenre ható múltbeli események mind lassítják az olvasást, ám jelentősen élvezetesebbé teszik. Maga Poe sem ússza meg, hogy Bayard és az általa alkotott Landor ne szedje ízekre a múltját és jelenét. Hiszen tudható róla, hogy ő maga sem teljesen egyenes módszerekkel jutott be West Pointba, és maradt ott, még ha rövid ideig is.

A regénybeli Poe-t nem csak a vendégszövegek kötik a valódihoz. Rövid és dicstelen kadéti karrierje a regény idejében, 1830-ban kezdődött és a valóságban is dicstelen véget ért – hadbíróság ítélte kizárásra – alig hét hónap után. Bár a regényben többször mulasztja el a takarodót vagy fogyaszt alkoholt a tilalom ellenére, a valóságban inkább a katonás renddel gyűlt meg a baja, ugyanis elhanyagolta tanulmányait vagy inkább órára járási kötelességeit. Korabeli feljegyzések szerint a legjobb volt évfolyamában matematikából, de nem nagyon volt hajlandósága órákra járni.

A regény több szereplője is hiteles történelmi személyiség. Így a szórakoztató kriminek induló rémregény és Poe parafrázis arra is alkalmas, hogy az olvasó jobban megismerhesse az amerikai történelem egy – Magyarországon valószínűleg kevésbé ismert – időszakát meg a híres katonai akadémia korai történetét. Kevés olyan könyvet olvastam mostanában, ami jobban passzolna a néhány hét múlva esedékes, itthon egyre népszerűbbé váló Halloweenhez. Jó borzongást hozzá!

Louis Bayard

Louis Bayard: Azok a halványkék szemek
Fordította: Pataricza Eszter
Európa Kiadó, Budapest, 2022
552 oldal, teljes bolti ár 4299 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3224 Ft,
e-könyv változat 3199 Ft
ISBN 978 963 504 5686 (papír)
ISBN 978 963 504 6683 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1830 októberének végén felakasztva találják Leroy Fry kadétot az Egyesült Államok Katonai Akadémiája, a Hudson-felföldi West Point lezárt területén. Az öngyilkosság kizárva, mivel az áldozatot brutálisan meggyalázták: kivájták a szívét a mellkasából.
Az akadémia jó hírének megőrzése – és egyáltalán: fennmaradása – miatt a létesítmény vezetője a nyugdíjas éveit a közeli településen, Buttermilk Fallsban élvező egykori New York-i rendőrnyomozót, Augustus Landort kéri fel az eset felderítésére és a tettes vagy tettesek kézre kerítésére. A szigorú szabályok szerint működő katonai bázison azonban nincs könnyű dolga a feleségét és a lányát is a közelmúltban elvesztő bűnüldözőnek. Ám akad egy önjelölt, nem kevés önbizalommal – és nem mindennapi koponyával – rendelkező, ékesszóló, ugyanakkor meglehetősen szószátyár segítője: az első évfolyamos Edgar Allan Poe kadét személyében.

A KULTÚRAKIRAKAT

Címkép: Edgar Alan Poe

%d bloggers like this: