Posted by Iván Gizella
>Alulírott Böjte Csaba, ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, a mai napon azonnal lemondok tisztemről.
Indokaim a következők. Jómagam vagyok felelős mindazért, ami az árvaházban történik, lévén annak én vagyok a vezetője. Az, hogy nem láttam, nem tapasztaltam hosszú éveken át semmit a felügyeletemre bízott gyermekek szexuális és tettleges bántalmazásból, tudom, nem ment fel a bűn alól.
Most úgy látszik, hogy egy kirakat árvaházat vezettem, holott kiderült, súlyos bűnök folytak rendszeresen az intézmény falai között. Nincs mentség kérem, az én bűnöm, az én igen negy vétkem.
Nekem kellett volna nyitott szemmel járni, meghallgatni az árvák segélykiáltását, észre kellett volna venni a bánatos szemeket, az ijedt, segélykérő tekinteteket.
De én egy kirakatember voltam, akinek az volt a feladata, hogy a politikusokkal barátkozzak, s hogy minél több pénzt szerezzek az árváknak. Jómagam, aki 2004-ben az év embere is voltam, sőt Nobel békadíjra is felterjesztettek, most minden jóérzésű ember bocsánatáért esedezek. Tudom, sokan most azt mondják, az én zsebem és bankszámlán sem maradt üresen, de remélem ezt nem gondolja senki komolyan.
Szerintem azzal, hogy a bűnöst harminc évre ítélték, az ügy nincs elrendezve. S ha még kiderülne más súlyos bűntény is, én azért is vállalom a felelősséget, hiszen én voltam, aki nem látott, nem hallott. Nekem kellett volna ébernek lennem, hiszen rám bízták a sok ártatlan gyermek sorsát. Lehet sokan azt mondják majd, hiába esedezek, nincs bocsánat. Csak bűn van.
Éppen ezért a mai napon lemondok tisztemről és bűnbánatot gyakorolni elvonulok.
Ja igen, ez egy képzelt levél, aminek már meg kellett volna íródni, de nem történt meg.