Posted by Németh Árpád
„Finnországban szinte egyik napról a másikra megváltozott a hangulat az Ukrajna elleni orosz támadás után” – magyarázta Petteri Orpo, aki korábban miniszterelnök-helyettes volt. „Tizenhat éven át támogattuk a NATO-tagságot, és most már láthatáron a csatlakozás.” Pártján kívül a finnek többsége korábban nem tartotta szükségesnek a belépést a védelmi szövetségbe. Mindez az orosz elnök érdeme – érvelt a finn ellenzéki vezető, aki Ulf Kristerssonnal, a svéd parlament ellenzékének vezetőjével utazott Washingtonba, hogy megszerezze az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyors bővítéséhez szükséges amerikai támogatást.
Orpo és Kristersson pártja már több mint egy évtizede szorgalmazza, hogy a két szomszédos ország csatlakozzon a NATO-hoz – a lakosság és más politikai pártok ellenállása miatt azonban hasztalanul. Az ellenzők nézete Putyin ukrajnai inváziójáról szóló döntése után változott meg gyökeresen. Az Ukrajna elleni támadás után Finnországban a NATO-tagság támogatottsága a háború előtti alig 20-ról közel 70 százalékra ugrott, Svédországban pedig történelmi csúcsra, 57 százalékra emelkedett. Finnország és Svédország egyaránt csatlakozott a többi nyugati országhoz, amelyek katonai segéllyel támogatják Ukrajnát az orosz invázió megfékezésében, és összehangolták a megsemmisítőnek szánt Moszkva elleni szankciókat. A finn közvélemény gyors módosulásában nem kis szerepet játszott, hogy az orosz-finn határ 1340 kilométeres. Az ellenzéken kívül – a háború fényében – immár mindkét ország vezetése fontosnak tartja a csatlakozást. A finn kormány már meg is fogalmazta kérvényét – jelentette be a finn Esti hírlapnak, az Iltalehtinek nyilatkozó zöldpárti finn külügyminiszter. Pekka Haavisto történelminek minősítette a fordulatot, és azt is közölte, hogy Finnország és Svédország egyidejűleg, a május 16-án kezdődő héten kérelmezi felvételét. Svédország követni fogja szomszédja példáját, erősítette meg a szociáldemokrata svéd külügyminiszter. Finnország döntése nagyban befolyásolja Svédország álláspontját – érvelt Ann Linde. Pekka Haavisto és Ann Linde április utolsó előtti napján már Helsinkiben csiszolta a felvételi kérelem részleteit. A finn lap értesüléseit megerősítette a svéd Expressen is, amely arról is beszámolt, hogy Stockholm már konkrét ígéreteket kapott közös katonai védelemre az Egyesült Államoktól és az Egyesült Királyságtól arra az időszakra, amíg elbírálják a kérelmet. Az Expressen is úgy tudja, hogy a csatlakozási kérelem benyújtásának időpontja arra a hétre esik, amikor a finn államfő Stockholmba látogat. Sauli Niinistö május 17-én és 18-án tárgyal a svéd fővárosban. Az elmúlt két hétben a svéd kormány pályázatuk támogatását megszerzendő kiterjedt megbeszéléseket folytatott a többi NATO tagállammal. Egy új tag felvételéhez mind a harminc jelenlegi tagállamnak az egyhangú hozzájárulása szükséges. Az Egyesült Államokban ráadásul a szerződést a szenátusnak is ratifikálnia kell. Nyolc amerikai és európai tisztségviselő a Foreign Policy-nak egymástól függetlenül azt mondta: meggyőződésük, hogy a bővítés elé senki sem gördít akadályt. Ezt valószínűsíti, hogy április utolsó hetében három NATO-hadihajó – egy lett, egy észt és egy holland aknaszedő érkezett a délnyugat-finnországi Turku kikötőjébe, hogy a finn haditengerészettel együtt gyakorlatozzon.
Címkép: NATO hajók Turku kikötőjében