A szövetségesek csodálkoznak: Hogy áll Németország az ukrán patthelyzethez?

Posted by

A New York Times cikke

Németország szövetségesei kérdezik, vajon Berlin mekkora árat hajlandó fizetni Oroszország elrettentéséért? Megbízható szövetséges? Miért habozik a kemény intézkedésekkel kapcsolatban?

Ukrán katonák a frontvonalon a Donyecki területen lévő Opitnában hétfőn. Tyler Hicks/The New York Times

BERLIN – Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei a Baltikumban és Kelet-Európában növelik katonai jelenlétüket, miközben pedig egyre komolyabb az Ukrajna miatt kialakult patthelyzet Oroszországgal. Dánia vadászgépeket küld Litvániába és egy fregattot a Balti-tengerre. Franciaország felajánlotta, hogy csapatokat küld Romániába. Spanyolország egy fregattot küld a Fekete-tengerre. Biden elnök több ezer amerikai katonát helyezett “magas készültségbe”.
És akkor ott van Németország. Az elmúlt napokban Németország – Európa legnagyobb és leggazdagabb demokráciája, amely stratégiailag Kelet és Nyugat kereszteződésében helyezkedik el – inkább azzal tűnt ki, hogy mit nem tesz, mint azzal, amit tesz. Egyetlen európai ország sem jelent többet az európai egység és a nyugati szövetség szempontjából. Miközben azonban Németország azon fáradozik, hogy leküzdje a második világháború után követett vonakodását az európai biztonsági ügyek iránt, és félretegye ösztönét, hogy inkább alkalmazkodjon Oroszországhoz, mintsem konfrontálódjon vele, Európa legfontosabb országában az Olaf Scholz kancellár vezette új kormány első döntő próbatételén csak tétovázik. Az, hogy Németország nyilvánvalóan habozik meghozni a határozott lépéseket, felerősítette a szövetségesi megbízhatóságával kapcsolatos kétségeket. Ez növelte az aggodalmakat, hogy Moszkva ékként használhatja fel a német tétovázást, hogy megossza az egységes európai választ bármilyen orosz agresszióra.

Biden elnök hétfő este videobeszélgetést folytatott európai vezetőkkel, és elmondta, hogy ez “nagyon, nagyon, nagyon jól” sikerült.  Scholz kancellár pedig megismételte, hogy egy katonai beavatkozás esetén Oroszországnak “magas árat” kellene fizetnie. Németország szövetségesei azonban továbbra is azon gondolkodnak, hogy mi az az “ár” amit, a németekn hajlandóak vállalni az esetleges orosz agresszió esetén.

The German chancellor, Olaf Scholz, in Berlin this month. Mr. Scholz’s Social Democrats have traditionally favored a policy of working with the Russians.
Olaf Scholz német kancellár ebben a hónapban Berlinben. Scholz úr szociáldemokratái hagyományosan az oroszokkal való együttműködés politikáját támogatják. Michael Kappeler/DPA, via Associated Press

“Az Európai Unión belül Németország kulcsfontosságú az egység elérése érdekében” – mondta Norbert Röttgen, egy vezető konzervatív törvényhozó és egy keményebb német külpolitika szószólója. “Putyin célja az európaiak megosztása, majd Európa és az USA megosztása. Ha az a benyomás alakul ki, hogy Németország nem teljes mértékben elkötelezett az erős NATO-válasz mellett, akkor sikerül megbénítania Európát és megosztania a szövetséget.”

Miközben Oroszország kedden hadgyakorlatot tartott az ukrán határ közelében, Scholz Berlinben találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, és figyelmeztette Moszkvát, hogy “egy olyan katonai agresszió, amely megkérdőjelezi Ukrajna területi integritását, súlyos következményekkel járna”. A német kormány azonban nem csak az Ukrajnába irányuló fegyverexportot zárta ki – hanem visszatartja kilenc darab, kommunista korszakból származó, Észtországból Ukrajnába küldött tarackágyú szállítását is.

Scholz kormányának és pártjának vezető szociáldemokratái homályosan fogalmaznak arról, hogy az Oroszországból Németországba tartó, vitatott Északi Áramlat-2 tenger alatti gázvezeték leállítása része lenne-e az Oroszország elleni lehetséges szankciók arzenáljának, és ragaszkodtak ahhoz, hogy az egy “magánszektorbeli projekt”, amely “független” Ukrajnától.

Friedrich Merz, Angela Merkel ellenzéki konzervatív pártjának kijelölt új vezetője eközben óva intett attól, hogy az orosz bankokat kizárják a globális pénzügyi átutalásokat lebonyolító Swift fizetési tranzakciós hálózatból, mert ez “ártana” Németország gazdasági érdekeinek. Németország zavaros álláspontja különösen nyugtalanítja Ukrajnát és néhány szomszédját. Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba azzal vádolta Berlint, hogy gyakorlatilag “bátorítja” az orosz agressziót. Mások már kevésbé használnak éles hangot.

“Berlin nagy stratégiai hibát követ el, és kockára teszi a hírnevét” – mondta Laurynas Kasčiūnas, a litván parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke az LRT közszolgálati műsorszolgáltatónak. Artis Pabriks lett védelmi miniszter szerint ezekben a napokban az a német elrettentés “nem fegyvereket küld Ukrajnába, hanem egy tábori kórházat”.

A szövetségben a feszültség a múlt hétvégén csúcsosodott ki, amikor a német haditengerészet főnöke azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “tiszteletet” érdemel, és hogy a Krím “soha” nem fog visszakerülni Ukrajnához. Kay-Achim Schönbach altábornagy ugyan lemondott, de a nyilatkozat visszhangja gyors és érzelmes volt. “Ez a lekezelő hozzáállás tudat alatt az ukránokat a náci megszállás borzalmaira emlékezteti, amikor embertelenül bántak az ukránokkal ” – mondta Andrij Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete.

Washington nyilvánosan igyekszik hangsúlyozni a Berlinbe vetett bizalmát, miközben a magánúton lobbizott Scholznál, hogy keményebb álláspontot képviseljen. Biden elnök több követet is küldött Berlinbe. William J. Burns, a CIA vezetője a kancellárnak átadta az Ukrajnával kapcsolatos legfrissebb hírszerzési információkat. Antony J. Blinken külügyminiszter, aki a múlt heti genfi találkozója előtt Berlinben járt, vasárnap azt mondta, hogy “nincsenek kétségei” Németország eltökéltségét illetően, hogy szembeszálljon Oroszországgal.

Annalena Baerbock német külügyminiszter (balra középen) a múlt héten Berlinben találkozott Antony J. Blinken külügyminiszterrel (jobbra középen).. Kay Nietfeld fényképe

“Árulkodó, hogy az Egyesült Államoknak nyilvánosan meg kell erősítenie a Németországba vetett bizalmát” – mondta Jana Puglierin, a berlini székhelyű Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa. “Ez korábban természetes volt”.

A gyötrelmes vita arról, hogy pontosan meddig érvényes a német lojalitás, nem új keletű. Az orosz-német kapcsolatokat az évszázados kereskedelem és kulturális csere mellett két világháború is alakította. A hidegháború a bonyolultságnak egy újabb rétegét adta hozzá: Nyugat-Németország szilárdan beágyazódott a nyugati szövetségbe, míg Kelet-Németország szovjet megszállás alatt élt.

 

Címkép: Műholdfelvétel, amelyen harci alakulatok és egy járműpark látható az oroszországi Jelnyiben, a múlt héten. Maxar Technologies/EPA, via Shutterstock