Felkészülés az esetleges vereségre: Orbán átrendezi a sakktáblát

Posted by

A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
>Balogh S. Éva

A LIBE delegáció magyarországi látogatásáról írt bejegyzésemben felidéztem, hogy Gwendoline Delbos-Corfield, a Zöldek-Európai Szabad Szövetség elnökhelyettese és a misszió vezetője arra panaszkodott, hogy egyes kormánytagok egyenesen ellenségesen viselkedtek a delegáció tagjaival. Az egyik „média képviselője például viccnek nevezte a találkozót, majd felállt és távozott, miközben egy bíró megfenyegette őket, és bíróság megsértésével vádolta őket”. Nemsokára egy barátomtól kaptam egy kérdést, hogy van-e sejtésem az első személy kilétéről. Habozás nélkül válaszoltam, hogy ha tippelnem kellene, akkor Karas Mónikát, a hírhedt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét nevezném meg.
Karas Monika kinevezésekor nem rendelkezett a szükséges szakmai képesítéssel, de az ilyen hiányosságok soha nem jelentettek akadályt Orbán Viktor miniszterelnök számára. Ő jelölte, Áder János köztársasági elnök pedig 2013. augusztus 13-án kinevezte őt erre a fontos posztra.

2015-ben a Magyar Narancsban jelent meg egy portré Karas Mónikáról, amelyből megtudtam, hogy ügyvéd kollégái közül többen „gátlástalannak, teátrálisnak és hisztérikusnak” mondták, olyasvalakinek, aki „nem riadt vissza kétes trükköktől sem” magas rangú fideszes politikusok és a Fidesz vagy a kormány felügyelete alatt álló, rossz hírű médiumok védőügyvédjeként. Az egyik esetben, a részben Orbánék tulajdonában lévő tokaji szőlőbirtokoknak juttatott állami támogatások botrányos korrupciós ügyében még a hazugságig is elment, amiért a bíróság nyilvános bocsánatkérésre kötelezte Karast, elismerve a szakszerűtlen magatartást.

A Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, a Hír TV, a Csurka István-féle Magyar Fórum és a Fidesz védőügyvédjeként töltött pályafutása során a legtöbb sajtóval kapcsolatos ügyét elvesztette, azon egyszerű oknál fogva, hogy azokat nem lehetett megnyerni. Ezek a kudarcok nem tántorították el. Minden munkát elvállalt, amit kértek tőle, és akkor sem hagyta annyiban az ügyeket, amikor másodfokon vesztett. Kitartó és agresszív. Egyszóval tökéletes vezetője az NMHH-nak.

Orbán Viktor minden kritikus fideszes kinevezés hivatali idejét legalább kilenc évre szabta meg, gondosan kiszámítva, hogy két kormányzati cikluson átnyúljon. Mivel Karakas kinevezése 2022 augusztusában jár le, egy új, nem Fidesz-kormány lecserélhetné őt egy olyan személyre, aki nem az Orbán-rezsimtől függ. Ez pedig teljesen elfogadhatatlan lenne az Orbán-taktikában.

Orbán Viktornak messze a jövőbe nyúló tervei vannak. Miután 2010-ben megválasztották, gyakran beszélt olyan projektekről, amelyeket a következő 30 év alatt tervez megvalósítani. Addigra, 2040 körül Orbán már közel lenne a nyolcvanadik életévéhez, de a kor nem riasztja el az autokratákat, akik gyakran hisznek a halhatatlanságban. Ezért az utolsó pillanatban megteszi a szükséges személyi változtatásokat, hogy előrevigye tervezett nagyszabású tervét. Úgy számol, hogy még ha 2022 áprilisában veszít is, az elmúlt 12 évben gondosan felépített jogi keretek megakadályozzák az új kormány működését. Ellenzékben mindent megtesz majd, ahogyan 2002 és 2010 között tette, hogy megakadályozza az új kormány munkáját. Hűséges csatlósai, akiket stratégiailag minden fontos pozícióban elhelyezett, gondoskodni fognak arról, hogy az új kormány megbukjon.

 

 

 

Karasnak tehát azt mondták, hogy magasabb politikai megfontolások miatt távoznia kell posztjáról, amit azonnal meg is tett, arra hivatkozva, hogy „új szakmai kihívásokat keres”. Utódja Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz, amely a Fidesz-hűségesek egyik bázisa, mind az oktatói, mind a hallgatói karban.

Az új szakmai kihívásról kiderült, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöksége, amely mindenütt ellenőrzést végez, ahol közpénzeket használnak fel. A jelenlegi elnök Domokos László, egykori fideszes országgyűlési képviselő (1998-2010), aki – mint a Szabad Európa nemrég megjegyezte – akkor rendel el ellenőrzéseket, amikor a kormánypártnak jólesik. Miközben az ellenzéki pártokat rendszeresen megbírságolják, a Fidesz és a KDNP berkeiben mindig minden rendben van.

Orbán Viktor bizalma Domokosban jelentős lehetett, hiszen a kinevezés 12 évre szólt. A megbízatása 2022 júliusában jár le, és ahogy a 444 szarkasztikusan fogalmazott, nagyon valószínű, hogy Domokos a választások előtt máshol talál magának új kihívást. De van egy másik lehetőség is. A 2011-es alkotmány szerint kétharmados többség kell az ÁSZ elnökének megválasztásához, és ha ilyen szupertöbbség híján ez nem sikerül, akkor „megbízatásának lejárta után is hivatalban marad, amíg az Országgyűlés új elnököt nem választ”. Egyszóval, ha a szupertöbbség a múlté lesz, elméletileg haláláig maradhat hivatalban.

Egy másik lehetőséget azonban a Fidesz szupertöbbsége által tavaly nyáron elfogadott omnibusz törvényjavaslat tett lehetővé. Ez lehetővé teszi, hogy Domokos 12 évre, 2033-ig kinevezzen egy második alelnököt. A törvényjavaslat szerint a két alelnök egyik feladata az elnök helyettesítése, az általa meghatározott sorrendben. Így Domokos maga is megörökössé teheti a hatalmát az Állami Számvevőszékben.

Az ellenzéki erőknek ilyen problémával kell szembenézniük, ha megnyerik a választásokat és koalíciós kormányt alakítanak. Ehhez egy magasan képzett, jelentős politikai és közigazgatási tapasztalattal rendelkező csapatra lesz szükség, amelyhez több mint egy csipetnyi bátorság is társul.

2021. október 16.
 Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.