Posted by Mai hír az Indexen:
Akár Lengyelország uniós kilépését is kezdeményezheti a varsói kormány. Mateusz Morawiecki kormányfő még márciusban nyújtotta be az uniós alapelvet megkérdőjelező indítványt, s döntsön bárhogyan a testület, garantált az újabb konfliktus Brüsszel és Varsó között. Várhatóan csütörtökön dönt arról a lengyel alkotmánybíróság, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvezhet-e az uniós jogokkal szemben – írja az Euronews.
Az Európai Unió Bírósága 1964-ben fogalmazta meg az „elsőbbség elvét”, amely kiköti: az európai intézmények által alkotott jog beépül a tagállamok jogrendszerébe. Ezáltal a kötelező erejű európai jogi aktus abszolút elsőbbséget élvez a nemzeti jogok felett. A LENGYEL JOBBOLDALI JOG ÉS IGAZSÁGOSSÁG (PIS) KORMÁNYPÁRT AZONBAN EZT AZ ALAPELVET IS MEGKÉRDŐJELEZTE A SOK KRITIKÁT KIVÁLTOTT IGAZSÁGÜGYI REFORM SORÁN. A 2019-ben elfogadott, a sajtóban csak „szájkosártörvényként” hivatkozott jogszabály az Európai Bizottság szerint sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben. Mivel a testület ajánlásait Varsó nem vette figyelembe, Brüsszel az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet.
Az Európai Unió Bírósága 1964-ben fogalmazta meg az „elsőbbség elvét”, amely kiköti: az európai intézmények által alkotott jog beépül a tagállamok jogrendszerébe. Ezáltal a kötelező erejű európai jogi aktus abszolút elsőbbséget élvez a nemzeti jogok felett. A LENGYEL JOBBOLDALI JOG ÉS IGAZSÁGOSSÁG (PIS) KORMÁNYPÁRT AZONBAN EZT AZ ALAPELVET IS MEGKÉRDŐJELEZTE A SOK KRITIKÁT KIVÁLTOTT IGAZSÁGÜGYI REFORM SORÁN. A 2019-ben elfogadott, a sajtóban csak „szájkosártörvényként” hivatkozott jogszabály az Európai Bizottság szerint sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben. Mivel a testület ajánlásait Varsó nem vette figyelembe, Brüsszel az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet.
Az alkotmánybíróság korábban már elnapolta döntését, az Euronews szerint azonban a héten meghozzák ítéletüket. „Amennyiben az alkotmánybíróság a lengyel kormány ellenében foglal állást, az EU Bírósága kényszerítheti a kormányt az igazságügyi reform egyes elemeinek visszavonására” – írja a brüsszeli hírportál. Hozzáteszi azonban: HA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A LENGYEL KORMÁNY MELLETT FOGLAL ÁLLÁST, ÉS KIMONDJA, HOGY AZ UNIÓ EGYES RENDELKEZÉSEI ALKOTMÁNYELLENESEK, AKKOR LENGYELORSZÁG MÓDOSÍTHATJA ALKOTMÁNYÁT, VAGY AKÁR A KILÉPÉSÉT IS KEZDEMÉNYEZHETI AZ EURÓPAI UNIÓBÓL.
Pokol Béla
„Az Európai Unió Bírósága 1964-ben fogalmazta meg az „elsőbbség elvét”, amely kiköti: az európai intézmények által alkotott jog beépül a tagállamok jogrendszerébe. Ezáltal a kötelező erejű európai jogi aktus abszolút elsőbbséget élvez a nemzeti jogok felett.”
„Az Európai Unió Bírósága 1964-ben fogalmazta meg az „elsőbbség elvét”, amely kiköti: az európai intézmények által alkotott jog beépül a tagállamok jogrendszerébe. Ezáltal a kötelező erejű európai jogi aktus abszolút elsőbbséget élvez a nemzeti jogok felett.”
Holnap döntenek a lengyel alkotmánybírák, hogy továbbbra is elfogadják-e ezt az alávetettséget, és nyilván nem lehet csak egyetlen hatást kiemelni, ha netán elutasítanák az alávetettség további elfogadását, de ki kell emelni a hír elfogult féloldalasságát. Ugyanis az EU Bíróság 1964-ben nem egyszerűen csak megfogalmazta az elsőbbség elvét, hanem ténylegesen a brüsszeli Bizottság jogi részlege felől már egy több éve tartó nyomásnak engedve és bírócseréket kihasználva négy a három ellen mondta ki a testület ezt az elvet. Ráadásul puccsszerűen. mert az 1957-es Római Szerződésből kifejezetten kivették a tagállamok felett az 1951-es elődszervezetben (Montánunió) még meglevő némi szupranacionális elemet. Ezt fordították aztán vissza egy fős többséggel a luxemburgi bírák az alapszerződéssel szembemenve, és most a lengyelek ez ellen lázadnak. Így kerek a hír, bármi is lesz holnap a döntés, és bármilyen sokirányú is lehet a hatása egy alávetettségi elutasításnak.
Címkép: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő