A tészta és a bab

Posted by

Gábor György
>Valamikor ajándékba kaptam egy olasz történész barátomtól Luca Cesari Storia della pasta in dieci piatti. Dai tortellini alla carbonara c. könyvét. (A tészta története tíz fogásban. A tortellinitől a carbonaráig). Most békésen lapozgatom a történeti és kultúrtörténeti szempontokat is felelevenítő munkát, amelyben még az ostoba, de az emberi agy számára nélkülözhetetlennek tűnő előítéletek is lelepleződnek.

Tésztazabálók! – imígyen próbálják rendre megsérteni az olaszokat az előítéletektől és ostobaságtól vezérelt idióták. Az étkezési kultúra sok mindent elárulhat egy népről (szokások, hagyományok, mezőgazdasági és éghajlati viszonyok, gazdagság és szegénység, a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely és az étkezési kultúra, az étkezés mint szociális-közösségi esemény, étkezés és reprezentáció, az étkezési kultúra változása a válságos időszakokban (háború, szárazság, járvány, a kereskedelmi útvonalak ellehetetlenülése, elszegényedés, éhínség stb.), egy közösség spontán vagy tudatos viszonya az egészséges életmódhoz és így tovább.
Az olasz gasztronómiai kultúrát ért tegnap esti angol támadásokra Leonardo Bonucci, a győztes olasz csapat egyik kulcsjátékosa, méltó választ adott: „Még több tésztát, még több tésztát kellene ennetek!” – ismételgette többször is határtalan örömében.
És milyen igaza van!
Azon töröm a fejem, ha véletlenül és igaztalanul az angolok nyerték volna az EB-t, Harry Kane vajon mely angol étel még több fogyasztására tett volna javaslatot?
Jó, tudom, Baked Beans, már reggelire, de hát pont ezért mondom…