Posted by Fábián András
>Kertvárosi környezetben lakom. Az utcában gyakorlatilag mindenki ismer mindenkit. Össze ugyan nem járunk, de mindig van az embereknek egymáshoz egy jó szavuk. Aki elkocsizik melletted, üdvözlésképpen kiint és te visszaintesz. Ha séta közben szembe jön valaki, ismerős vagy ismeretlen, illik köszönni. Még a kirándulók által szívesen látogatott kiserdőben is. Mint falun.
Elöregszik ez a környék, lassan kihalnak az öreg lakók, újak veszik meg a régi házakat, felújítják, szépítik, csinosítják. Épül szépül a környezet. Néhány vállalkozó arra szakosodott, hogy a lerobbant régi épületeket olcsón megvásárolja, helyrepofozza, befesti, kifesti, talán még a tetőcserepeket is kicseréli és aztán többszörös haszonnal adja tovább. Néhány évig biztosan nem lesz nagyobb gond vele, aztán meg…
A mi utcánkban minden kedden reggel viszik el a szemetet. Hétfő délután minden ház elé kihúzzák a kukát. Szokás szerint így tettem én is a minap. A kapu előtt szöszmötöltem, amikor az egyik, nem régen odaköltözött szomszéd arra sétált. Megállt, köszönt, érdeklődtünk egymás hogyléte felől. Persze hamar a politikára került a sor. Megemlítettem, hogy ki tudja, meddig viszik még el a szemetet, hiszen a kormány minden bevételétől megfosztja a fővárost. Márpedig se ember, se gép nem működik fizetés nélkül. Már szedik össze az utcai szemetesedényeket…
Emberem szeme vérben kezdett forogni és keményen szidni kezdte a főpolgit. Csak sírni tud, mikor pedig ott állnak a milliárdok glédában a páncélban. De ő persze abból nem akar költeni, mert a kormány pénzére ácsingózik. Kérdem:
– Milyen pénze van a kormánynak?
– Hát a költségvetés! – mondja.
– Az is a mi pénzünk, nem? – mondom – A főváros többet fizet be a költségvetésbe, mint amennyit kap. Mostantól meg még többet. Nem tudta? A kormány viszont nem ad, csak elvesz.
Emberem itt emelte fel a hangját:
– Még hogy nem ad?! És az ingyen pénz a fiataloknak?! Családalapításra?!
– Ingyen pénz nincs. – válaszoltam a bajuszom alatt mosolyogva.
A szomszéd feje már vörösödni kezdett.
- Mi az, hogy nincs, hiszen az ő gyerekei is most kapnak majd lakás vásárlásra…
- Tudja, szomszéd, ezt nem én mondtam, hanem a miniszterelnök, Orbán Viktor. Csak vigyázzanak azzal az ingyen pénzzel, nehogy többe kerüljön a leves, mint a hús. Annak idején a devizahitel is jó üzletnek tűnt. Aztán a Fideszesek (Szíjjártó és Kósa Lajos) bemondták, hogy államcsőd lesz, és úgy megugrott a devizaárfolyam, hogy a bankoknak bepárásodott a szeme az örömtől. A hitelesek meg mentek az utcára. Van, aki mára a többszörösét is kifizette annak, amivel tartozott, és még mindig annak is a többszörösével adós. Aki meg minden reményét elvesztette, az öngyilkos lett. Ingyen pénz nincsen, szomszéd.
Mindez arról jutott eszembe, hogy az új év kezdetén már megjelentek a hírek, hogy a bankok elkezdték a kamatok lassú emelését. Január elsején életbe lépett a nagy kormányzati propagandával beharangozott otthonteremtési akcióterv. Családcentrikus csapataink Novák Katalin asszonyság vezénylete mellett támadásba lendültek. Úgy fellendítik a lakásvásárlási kedvet, hogy csak na. Ilyen olyan kedvezményes lakáshitelek, felújítási hitelek árasztják el a piacot, amelyekről viszont már tudjuk, hogy január 1-től sokaknak lényegesen magasabb kamatokkal kell törleszteni őket. Az intézkedések (ingyen hitel) feletti öröm eufóriájában azonban sokan azzal sem törődnek, hogy a lakásért nem csak a vételárat kell kifizetni. Talán a kedvezményekkel néhány százezer forint valóban megspórolható. Ugyanakkor a szakértők felhívják a figyelmet a több tízezer forinttól akár több milliókig terjedő járulékos költségekre is. Az ingatlanszerzési illeték például a kedvezmények mellett egy kis lakás esetében elérheti az 1-2 millió forintot. Ha a lakás felújításra szorul a vállalkozó is pénzbe kerül, és mivel ezekből egyre kevesebb van, ezért egyre drágábban dolgoznak. Az ingatlanközvetítő is kér 1-2-3% jutalékot. És akkor még nem beszéltünk a szerződést szövegező ügyvédi munkadíjáról, a földhivatali bejegyzés költségéről és a közjegyzőnek járó díjról sem. Márpedig sok kicsi sokra megy.
Annak ellenére, hogy „csak” a banki hitelünk és hozzá némi spórolt pénzünk van, esetleg csurran cseppen némi családi segítség is, hirtelen a tönk szélén találhatjuk magunkat egy-egy durva kamatemelést követően. Amíg Matolcsy mester üldögél a Nemzeti Bank elnöki székében egy, a Fidesz által demokratikusan elvesztett választás után olyan kamatdöntés következhet, hogy az új kormány naponta fogadhatja majd a tönkrement tüntetőket a Kossuth téren, az ország háza előtt. Most épp az ellenzéki önkormányzatok kifosztása és tönkretétele van napirenden, tekintet nélkül az ott lakókra. Közben azonban már nagy suttyomban megkezdték a magyar családok végromlásba döntését is. Éppúgy, ahogyan 2001-ben Orbán Viktor miniszterelnök Járai Zsigmond MNB elnök úr közreműködésével készült fel az új kormány fogadására az akkoriban rendkívül vonzó devizahitel konstrukcióval. Értelmes ember bizalmát csak kétszer lehet eljátszani. Először és utoljára.
Hogy is mondta Orbán Viktor?! Ingyen pénz nincs!
Utóirat:
A szomszédúr amúgy még csak el sem gondolkodott azon, amit mondtam. Egyszerűen rám mordult, hogy én csak ne ijesztgessem őt rémhírekkel.