Illetéktelen elvtárs

Posted by

Persze, hogy mindenkinek Koltai Róbert karaktere ugrik be, amikor elolvassa a címet. Szinte hallom is, ahogy mondják: Lüke szerző!! Illetékes, nem illetéktelen! Tanujjá má meg írni!

Nos, megnyugtatom a nyugtalanokat, hogy nincs itt semmi tévedés. Mai témánk ugyanis a politikusok és a hozzájuk köthető strómanok gazdagodása, vagyonosodása és az ehhez kapcsolódó kilátások. Mindjárt, most, itt az írás elején megnyugtatok mindenkit, rettegésre, félelemre semmi ok. Minden a legnagyobb rendben van akkor is, ha semmi nincs rendben. Talányos megközelítésem kifejtése alább következik.

A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni. Az egyes munkakörökben vagyonnyilatkozati tételére kötelezettek széles kört ölelnek fel. Politikusoktól a kurátorokig körmölik évente az íveket, vallanak arról, hogy mikor, hogyan, hol, mit, miből és mittudomén. Az egész cécót a 2007. évi CLII. törvény szabályozza részleteiben. Nagyon mulatságos törvény, Csak nem szabad túl komolyan venni. Legalábbis annak, aki a regnáló politkai kurzus csókosa. Az ellenségnek persze coki. A tanulságos jogszabályt itt lehet elolvasni. (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700152.tv)

Jómagam több évtizedes köztisztviselői munkám során többször töltöttem ki ilyen nyomtatványt. Részletesen kioktattak és felhívták a figyelmemet, hogy mi mindent kell beleírnom. Mikor elkészült, lezártuk az illetékessel a neki átadott borítékot, hogy aztán soha többé ne is halljak felőle. Elnyelte örökre egy nagy, ronda barna szekrény. Sok ilyen nagy, ronda, barna szekrény van még használatban hivatali berkekben. Tartós használatra készültek ezek, jó anyagból. Gondolom, amikor egyszer csak megtelik, beleborítják a tartalmukat egy nagy kosárba, vagy kartonba, aztán mehet az iratmegsemmisítőbe, a kazánba, vagy vissza a papírgyárba újrahasznosításra. Ezzel lényegében le is írtuk a vagyonnyilatkozat életútját, hasznát és szükségességét.

Régóta borzolják már idegeinket a kispesti önkormányzatnál szinte mindennapossá vált botrányok sorozata. Mivel én óvatos és előrelátó vagyok, csak vezetéknevének kezdőbetűivel fogom jelölni Kránitz Krisztiánt és Lackner Csabát, mert kemény fiúk ezek, és a végén még névtelen feljelentést tesznek ellenem valamilyen ürüggyel. Ez történt ugyanis a kispesti önkormányzat átláthatósági tanácsnokával, Paróczai Anikóval. Miután felhívta a köz figyelmét K. Krisztiánnak, a vagyonkezelő igazgatójának (népszerű nevén VAMÜSZ) spanyolországi villájára, amely nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában, „valaki” tüstént feljelentette mindenféle bűncselekmény miatt. Kedves rendőrök előállították, rabosították, eljárást indítottak ellene, amelyet megpanaszolt, de az ügyészség a panaszt postafordultával már el is utasította. K. Krisztián állítja, hogy nem követett el semmiféle mulasztást, mert bár öt éve tulajdonosa az ingatlannak, de azt csak néhány hónapja írták a nevére a telekkönyvben. Vagyis még nem mulasztott semmit. Majd a vizsgálat kideríti, de szerintem nem lesz itt semmi baj. Már ami K. Krisztiánt illeti. Jól fekszik a kerületben, és a polginál. Ezt magától L. Csaba (volt) MSZP-s képviselőtől tudhatjuk, aki ezt két csík kóla között, egy videón mondta el derűsen a vele együtt iddogáló és kokózó haveroknak.

Paróczai Anikó viszont, aki mindössze tette a dolgát és átláthatósági tanácsaival segített feltárni K. Krisztián legalábbis gyanús gazdagodását, megszívhatja. Lesújt rá a törvény teljes szigora. Némi cinizmussal azt mondhatnám, hogy így jár az, aki komolyan veszi a törvényeket, a vagyonnyilatkozatokat és az átláthatóság, más szóval a morális- és anyagi feddhetetlenség elvárásait. Ez ugyanis csak olyan állampolgárokra vonatkozik, akik azokat magukra nézve kötelezőnek tartják. Aki meg úgy gondolja, hogy ez az egész egy marhaság, ahhoz dől a kenőpénz, a megbízásokért 10-20-30%-okban kifejezett hála. Az így keletkezett jövedelmet azonban legjobb gyorsan befektetni, mert irgalmatlanul romlik a forint vásárlóértéke. Okos ember például ma már csak eurót fogad el.

Annak idején Gyurcsány Ferenc azt üzente az Orbán kormány érintett tagjainak, hogy nem lesz addig semmi baj, amíg meg tudják akadályozni a vagyonosodási eljárásokat. Akkor jön majd a nagy meglepetés, amikor az öröklésre kerül a sor. Akkor majd lehull a lepel a nagy vagyonokról, amikről számot kell adni, hiszen a kiszabásra kerülő illetékekből minden kiderül.

Nos, kedves olvasó, örömmel jelenthetjük, hogy az üzenet eljutott az efféle fenyegetésekre érzékeny fülekhez. Apránként és szinte észrevétlenül megszületett a megoldás a gyurcsányi jövendölés kiiktatására.

Egy 2010-es szabályváltozás már lehetővé tette, hogy ne kelljen illetéket fizetni az egyenes ági rokonok között. Vagyis fizetési kötelezettség nélkül szállhatnak a családi értékek szülőről gyermekre, nagyszülőről unokára. Két évvel később a mentességet a házastársak ügyeire is kiterjesztették. Azóta nincs örökösödési illeték ajándékozásnál, öröklésnél és visszterhes átruházásnál. Az állam így nagyjából évi negyvenmilliárd forint bevételtől esett el, de ki bánja?! Gondoljunk most például Kósa Lajos szépkorú anyukájának sertéshizlalójára, amely egy esetleges nem várt, sajnálatos halálesetet követően minden költség nélkül száll a gyermekére. Vagy Szíjjártó apuka önzetlen gondoskodására a miniszteri gyermek rangjához illő házának megvásárlása kapcsán.

Boldogan jelenthetjük, hogy július 8-án tovább bővült a kör. Nem kell illetéket fizetni a vér szerinti testvéreknek, a féltestvéreknek és az örökbefogadáson alapuló testvéreknek sem a vagyonátruházás során, sőt még be sem kell azt jelenteni, ha az átruházásról szóló szerződésből a rokonsági fok is egyértelműen megállapítható. Ráadásul ez a folyamatban lévő, még le nem zárt ügyekre is vonatkozik, vagyis visszamenőleges hatályú. Hogy az korábbi példánál maradjunk. Tegyük fel, persze csak elméleti szinten, hogy Kósa Lajos kimutatja, hogy a csengeri örökösnő valójában neki valamilyen fokon testvére. Mondjuk az ő szülei annak idején örökbe fogadták a csengeri örökösnőt, tehát ők valójában örökbefogadáson alapuló testvéri viszonyban voltak és ezért fordult hozzá az asszony bizalommal, amikor hatalmas örökségéhez befektetési szakértő segítségére volt szüksége. Volt ügy, nincs ügy.

Summa summarum nem szeretnék én most Paróczai Anikó helyében lenni. Túl komolyan vette ő ezt az átláthatósági tanácsnokságot. Ebben a mai magyar jogállamban könnyedén előfordulhat, hogy holnap kijön egy olyan törvény, amely súlyosan büntetni rendeli azokat, akik megpróbálják leleplezni a megmagyarázhatatlanul szerzett vagyonok eredetét. Elhamvadt a lángpallos, amelyet idáig az adóhatóság lengetett az ilyen-olyan úton, tisztességtelenül gazdagodók feje felett. Hiszen mindaz az esetleg bűnös úton szerzett vagyon, amiről számot kellene adniuk, már régen nem is az övék, talán soha nem is volt az, hanem a testvérüké, az anyukájuké, vagy a nagyié. Ha még nem az, akkor majd pillanatokon belül az lesz. Olyan okirat készül róla, hogy öröm nézni. Talán még a közjegyző is lepecsételi. A rokonok vagyonához meg, ugyebár, senkinek semmi köze.