Posted by Ács Gábor >
Zajlik a küzdelem a még nem létező oltóanyagokért az országok között. Még be sem fejeződtek a vakcinafejlesztések az új koronavírus ellen, de már most egyezkednek a fejlett országok, hogy kiknek jusson elsőként a vakcinából. Az első klinikai tesztelések valóban lezajlottak, de még nem tudni, hogy hatékony védelmet nyújtanak-e a kórokozó ellen a vizsgált oltóanyagok, és ha igen, akkor milyen hosszan. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy nem károsak a szervezetre a klinikai tesztelés első fázisában kipróbált vakcinák.
Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia már most előzetes megállapodást kötött egymással több mint 300 millió adag előrendeléséről a még csak fejlesztés alatt álló oltóanyagból az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari nagyvállalattól.
Belgium élesen bírálja a négy uniós ország egyezkedését. Maggie De Block belga egészségügyi miniszter szerint Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia aláássa az EU közös vakcinabeszerzéssel kapcsolatos programját, amit az egészségügyi miniszterek múlt pénteki konferenciáján az uniós tagállamok túlnyomórészt támogattak.
Hugo de Jonge holland egészségügyi miniszter annyit ismert el, hogy a terv pénzügyileg kockázatos, mivel az oltóanyagok hatékonysága még nem bizonyított. Így indokolta a négy ország védőoltás-vásárlási kezdeményezését: „A beszerzés társadalmi jelentősége fontosabb annak pénzügyi vonzatánál, mivel a vakcina lehet az egyetlen megoldás, ha a vírus újra terjedni kezd.”
A várakozások szerint az AstraZeneca oltóanyagának tesztelése 2020 végére fejeződhet be. A védőoltások hatékonyságának vizsgálata rendes körülmények között azért hosszabb folyamat, hogy legyen idő kideríteni, meddig nyújt védelmet egy adott oltás. Az új koronavírus ellen fejlesztés alatt álló vakcinák esetében szintén csak az eltelt idő adhat majd választ arra, hogy milyen hosszan hatékony egy-egy készítmény.
Utalva az Egyesült Államok vakcinafoglalására, a német egészségügyi miniszter, Jens Spahn azzal magyarázta a négy EU-s ország egyezségét, hogy „több ország már lekötött magának oltóanyagot a világon, Európa még nem”. A német egészségügyi miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy minden európai uniós állampolgár számára a lehető leggyorsabban kell biztosítani az oltóanyag elérését.
Az AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel közösen végzi az új koronavírus elleni védőoltás fejlesztését. A klinikai tesztelés szakaszába jutott oltóanyagok egyik legígéretesebb vakcinájaként emlegetik a világon.
A Karikó-Weismann módszer
Egy magyar tudós, Karikó Katalin és egy amerikai kutató, Drew Weismann közösen dolgozták ki a legújabb technológiát a világjárványokat okozó vírusok elleni vakcinafejlesztésben. A hírvivő, mRNS-en alapuló oltóanyag az új koronavírus ellen is hatásosnak ígérkezik. A Karikó-Weismann szabadalmat használva három cég került az új koronavírus elleni vakcinafejlesztések élmezőnyébe: a német BioNTech, a német CureVac és az amerikai Moderna.
A magyar kutató nem gyorsítana
A Szegeden végzett Karikó Katalin jelenleg a BioNTech kutatója. A g7.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy miért nem lehet gyorsítani a vakcinák hatékonyságának vizsgálatát.
Az oltóanyag tesztelése úgy zajlik, hogy sok egészséges embernek adják be a készítményt, majd figyelik egészségi állapotuk alakulását. Csak azzal lehetne gyorsítani a vizsgálatot, ha szándékosan fertőznék meg a tesztben résztvevő személyeket, de ez képtelenség: egészséges embereket nem lehet direkt megfertőzni. Időt kell hagyni a valós események alakulásának, és azt monitorozni.
Számos vírus rengeteg trükkel, elváltozással, mutációval cselezi ki az emberi immunrendszert. Ez az oka annak, hogy nem sikerült eddig állandó védőoltást kifejleszteni az influenza kórokozói vagy a HIV ellen. Az influenza vírusai szezonálisan, azaz évenként változtatják alakjukat, míg a HIV vírus az emberbe jutva képes kimeríteni a szervezet számára követhető variációs lehetőségeket.
Az új koronavírusnak is tapasztalták már mutációját, például a D514G-t, ami erőteljesebb tüskés felületet jelent az eredeti változathoz képest, de alapjaiban még nem módosult a SARS-CoV-2. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Vuhanból szétterjedt vírust ugyanolyan alakban mutatták ki a többi kontinensen is.
A vakcinafejlesztést megkönnyíti, ha az új koronavírus csak csekély mértékben módosul, illetve ha kevés trükköt vet be az immunrendszer ellen. Kutatók attól tartanak, hogy egyelőre ez azért van így, mert még nem találták meg az igazán hatékony ellenszereket, nincsenek még tömeges védőoltások, így a vírust még nem helyezték nyomás alá.
A most fejlesztés alatt álló vakcinák hatékonyság a jövőben tehát attól is függ, hogyan viselkedik majd az új koronavírus, ha tömeges védekezésbe kezd az emberiség.
Egyelőre a világ politikusai a kutatókhoz hasonlóan az első fázisra koncentrálnak: legyen hatékony oltóanyag a vírus jelenleg szétterjedt formájára.
A Sanofi-botrány
Franciaországban is feszültséget keltett a vakcina fejlesztése. A kutatást végző gyógyszeripari óriáscég, a Sanofi májusban szembekerült a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal, amikor a vezérigazgató Paul Hudson azt nyilatkozta a Bloombergnek: jogos, hogy az Egyesült Államok kapjon először a vakcinából, mert az USA adta a legtöbb pénzt – 30 millió dollárt – a Sanofinak a kutatásra.
A Sanofi utóbb óvatosan visszakozott ettől a nyilatkozattól, és bejelentette, hogy 600 millió eurót fektet be a franciaországi kutatásfejlesztési részlegeibe. A Sanofi a világ egyik legjelentősebb oltóanyag-fejlesztője, jelenleg két koronavírus elleni oltóanyag-tesztelést is folytatnak, amelyek eredményei 2021-ben várhatók.
A francia elnök már egy ideje képviseli azt a véleményt, hogy a COVID19 elleni vakcinának globális közkinccsé kell válnia. Emmanuel Macron szerint egy esetleges gyógyszernek vagy oltóanyagnak gyorsan és ingyen elérhetővé kell válnia mindenki számára.
Oroszország katonákon és civileken tesztel
Moszkva is egy oltóanyag klinikai tesztelését jelentette be. Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy a hadsereg és a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) megkezdi a Covid-19 elleni vakcina klinikai tesztelését.
A készítmény hatékonyságának és veszélytelenségének bizonyítását célzó tesztekre jelentkezett önkéntesek első csoportját kétheti elkülönítés után fogják beoltani. Az izomba beadandó vakcina folyékony és fagyasztva szárított változatának tesztelését csütörtökön kezdték meg két, egyenként 38 fős csoporton
Alekszandr Gincburg, a NICEM igazgatója azt mondta, hogy a tesztelés részvevőit 28 napig tartják majd megfigyelés alatt. A vakcinációt két ütemben, a nulladik és a 21. napon hajtják végre.
Az akadémikus májusban arról számolt be, hogy intézetének munkatársai, őt is beleértve, a szert nem hivatalosan már kipróbálták magukon. A kísérletet sikeresnek nevezte, mert alanyainak szervezetében megjelentek a koronavírus antitestjei és az oltások nem jártak káros mellékhatással.
Rinat Makszjutov, a Roszpotrebnadzor által felügyelt novoszibirszki Vektor kutatóközpont vezérigazgatója bejelentette, hogy az intézet július 15-én kezdi meg saját három vakcinájának klinikai tesztelését háromszáz önkéntesen.
Az első orosz vakcina gyártását szeptemberre tervezik, ezt közölte a miniszterelnök-helyettes, Tatyjana Golikova már most, a még zajló vizsgálatok végeredménye előtt.
Az orosz egészségügyi miniszter úgy véli, hogy a COVID-19 terjedésének láncolata garantáltan csak akkor szakad meg, ha a lakosság mintegy fele már megszerezte a védettséget.
Kihívás a világ számára a tömeggyártás
Az oltóanyagok fejlesztésén túl a vakcinák tömeges előállítása is nagy kihívás, óriási beruházást igénylő feladat.
Az Európai Unió részben úgy támogatná az oltóanyagok tömeggyártását, hogy megrendelné, azaz előre kifizetné a „hatékonynak tűnő” oltóanyagokat azzal a feltétellel, hogy a pénzben részesülő gyártók biztosítják a megfelelő mennyiséget, amint az oltóanyag rendelkezésre áll.
Az Európai Bizottság ehhez a tagállamok jóváhagyását kéri. A költségeket az EU vészhelyzeti alapjából finanszíroznák, amelynek költségvetése jelenleg 2,4 milliárd euró, de a tagországok kormányai kiegészítő támogatást nyújthatnak a büdzséhez.
A terv részeként a bizottság javaslatot tesz a géntechnológiával módosított organizmusokat tartalmazó oltások kidolgozására vonatkozó szabályozási követelmények ideiglenes enyhítésére is.
Elvileg már megvásárolhatók
Európában jelenleg a brit központú AstraZeneca és a GlaxoSmithKline, a franciaországi Sanofi, az Egyesült Államokban a Pfizer, a Novavax, és a Johnson & Johnson a legnagyobb gyógyszercégek, amik az új koronavírus elleni oltóanyag-tesztelést végzik.
A klinikai tesztelés alatt álló oltóanyagok elvileg már megvásárolhatók, kivéve azokat, amiket kizárólag az Egyesült Államokban gyártanak, miután Washington korábban jelezte, hogy az ott gyártott vakcina addig nem vihető ki külföldre, amíg a belföldi szükségleteket nem elégítették ki.
Eddig az új koronavírus 417 ezer ember halálát okozta szerte a világban, és 8 milliónál is többen fertőződtek meg.
Az euronews írása
Címkép: Emmanuel Macron francia elnok a Sanofi vakcinafejlesztő laboratóriumában