Posted by Magyar Ádám & Pálfi Rita, Marie Jamet
A magyar társadalom szinte összes tagjának van valamilyen véleménye Trianonról, de az nagyon eltérő, hogy ki mennyire tartja még ma is fontosnak a történteket. Franciaországból nézve az felfoghatatlan, hogy a győztes fél, a demokratikus országok, hogyan írhatták alá az igazságtalan békeszerződést. A Trianon 100 kutatócsoport friss felmérése szerint a gimnazisták egyre kevésbé foglalkoznak a békeszerződés hatásaival.
„Fokozatosan távolodik ennek a generációnak a tudásából az ezzel kapcsolatos tényanyag. Ha foglalkoznak is vele, történelemnek tekintik, ami igazságtalanság, de úgy gondolják, hogy a jövővel kell foglalkozni – most nagyon egyszerűsítek, és ez egy áttételes élmény, nem közvetlenül a középiskolásokat kutattuk, hanem az őket tanító tanárokat” – mesélte az eredményekről a kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs történész.
A szomszéd államokhoz került területekről nagyjából egymillió ember települt át Magyarországra az elmúlt száz évben. Ők és leszármazottaik együtt 2-3 millióan vannak Ablonczy szerint. Számukra Trianon következményei sokkal inkább kézzel foghatók, mint az anyaországi gyökerekkel rendelkező gimnazistáknak, a most is a határon túl élőknek pedig még inkább.
Hogy írhatták alá ezt a békeszerződést a demokrácia megtestesítői? – Trianon francia szemmel?
Mivel a magyarok csak megkésve tudtak egy, a felek által elfogadott kormányt küldeni a tárgyalóasztalhoz, ahol a győztesek egyezkedtek a legyőzöttekkel a háború végén, ezért a legvégén kerültek sorra. ” Semmin nem lehetett változtatni, amiről már korábban lezárták a tárgyalásokat a többi féllel, és ennek nagyon súlyos következményei lettek a magyar történelemben” – mondta az Euronewsnak Francoise Pons, a „Magyarország. Szorongás az eltűnés miatt” című kötet szerzője. „A békeszerződés igazságtalanságai magyarázzák azt, hogy Magyarország eltávolodott a Nyugattól és a demokráciától” – magyarázta a Közép- és Kelet-Európával foglalkozó francia újságírónő.
Hogy tudták a nyugati országok (Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok), melyek nem mondhatók tekintélyelvűnek, és a demokrácia képviselőjeként nézünk rájuk, aláírni ezt a békeszerződést – tette fel a költői kérdést Pons, hozzáfűzve, hogy ez egyszerűen elképzelhetetlen volt. A trianoni békeszerződés megtestesíti azt az érzést, hogy a rossz oldalra állt a világ fejlődésében az ország, és ezzel nevesíti a nemzet minden balsorsát – foglalta össze Pons.
A békeszerződés kettészakította a Duna partján fekvő Komáromot. A történelmi, nagyobb városrész a szlovák oldalra került, de a szlovákul Komárnóként hívott településen még mindig magyar többség van, és sok helyi ápolja a hagyományokat. A városi Trianon-emlékmű körül a környező falvakból hozott kövek sorakoznak. Egy férfi éppen ottjártunkkor jött el azért a kőért, amelyet nagyjából tíz éve az emlékmű lábához helyezett, rajta szülőfaluja, a Garam partján fekvő Oroszka nevével.
„Amikor anno elkészült ez a Trianon-emlékmű, azt találtuk ki mi, komáromiak, hogy a környező településekről és a világ minden tájáról mindenki helyezzen ide egy emlékkövet, annak jegyében, hogy összetartozunk. Most épp erre jártam, hogy a régi követ megkeressem, kicsit felfrissítsem, átírjam, és átkössem szép tiszta piros-fehér-zöld szalaggal” – mesélte a férfi az Euronewsnak.
A komáromi általános iskolákba kétszer annyi magyart vesznek fel, mint szlovákot. A helyi művészeti iskola már 56 éve tanító tanára elmondta, náluk jóval több a magyar diák, de szlovák és magyar nyelven is megy a tanítás, és a két nemzetiség békében együtt tud dolgozni:
„Egyáltalán nincs gyűlölködés, szeretetben és egyetértésben megvagyunk egymás mellett, megértjük egymást, segítjük egymást, szeretjük egymást, és azt nézzük, hogy a másik embert mit tud, és milyenek az értékei és a cselekedetei.”
Néhányan a magyarok közül is úgy gondolják, hogy szlovák iskolába érdemes adni a gyerekeket, mert akkor jobban fognak tudni érvényesülni, de a többség nem így van vele.
„Magyar óvodába és iskolába szeretném őt adni. Biztos, hogy az érvényesülés szempontjából fontos a szlovák nyelv, ugyanis Szlovákiában élünk. De ha beadom szlovák iskolába a gyerekemet, nem biztos, hogy jobban fog tudni szlovákul, főleg úgy, hogy előtte csak magyar szót hallott otthon. Én inkább több különórára vinném őt, mint hogy lemondjak arról, hogy a magyar irodalmat és történelmet megtanulja” – magyarázta egy gyermekével sétáló nő a város főtere közelében.- A szlovákiai magyar diákok magyar irodalmat és történelmet is tanulhatnak, de nem közös tankönyvből.í „Voltak olyan kezdeményezések is, hogy közös történelemkönyv szülessen, tehát-magyar szlovák. Ez valójában arra próbálná rávinni a tanulókat, hogy közös történelmünk, múltunk van, ami végülis igaz, de valahogy ez a projekt elcsendesedett” – mesélte a Selye János Gimnázium történelemtanára, Elek József.
A pedagógus részt vett a magyar diákok számára írt történelemkönyvek elkészítésében is. A munka azonban az első két kötet után félbeszakadt, a huszadik századról szóló harmadikat már nem lehetett elkészíteni a téma kényessége miatt. A középiskolai tanárok így sokszor egy általános iskolásoknak készült tankönyvből kénytelenek tanítani, ha azt szeretnék, hogy diákjaiknak legyen fogalma a történtekről. A szlovákoknak készült (és egyébként magyarra is lefordított) tankönyvben ugyanis mindössze egyetlen sort írnak a trianoni békeszerződésről.
A szlovákok számára teljesen máshol vannak a hangsúlyok az első világháború végének zűrzavaros időszakában. Sokkal inkább az 1918-as függetlenség kikiáltása a fontos számukra, Trianont csak egy jogi aktusnak tekintik, magyarázta Ondrej Ficeri szlovák történész az Euronewsnak. A trianoni békeszerződés nem fontos eleme a szlovák közbeszédnek, ennek pedig két további oka is van a szakember szerint: egyrészt az, hogy a magyarság folyamatosan fogy Szlovákiában, és most még politikailag is megosztott, másrészt pedig az, hogy talán még sosem volt olyan jó a diplomáciai kapcsolat Magyarország és Szlovákia között, mint manapság.
euronews