Posted by Hargitai Miklós
Belgiumban – a hűvös, óceáni éghajlatú Belgiumban – 40 fok van. Franciaországban csaknem kiszáradt a Loire – az a folyó, amelynek völgyét a leggazdagabb francia főurak végigépítették kastélyokkal. A Loire-ban mindig volt víz. Most nincs. Európa fuldoklik a hőségben, és úgy tesz, mintha meg lenne lepve. Pedig nincs oka meglepődni: az történik most, amit a tudósok évtizedek óta mondogatnak. „Olyan, hogy folyó, nem létezik. Víz vájta völgyek vannak, ahol folyik a víz, ha elegendő a csapadék vagy az olvadó gleccserek vízhozama, de nem folyik semmi, ha nincs eső, és elolvadt az utolsó jégrög is.”
„– Először a gleccserek fognak elolvadni. Félig már el is olvadtak. Ha semmi más nem jönne, csak ez az egy, sokan azt sem élnék túl.
– A gleccserek elolvadását?
– Egymilliárdnyi ember ivóvize függ a gleccserektől. Ezerszer millió ember él olyan részein a Földnek, ahol a száraz évszakban azért van ivóvíz, azért nem száradnak ki a folyók, mert a melegben lassan olvadó gleccserek folyamatosan vizet juttatnak a folyómedrekbe. A gleccser olyan, mint egy vízraktár. A hűvös, csapadékos időszakban eltárolja a havat, és a hó a saját súlya alatt összepréselődve lassan jéggé válik. Amikor jön a meleg, egy kevés elolvad belőle, de nem több, mint amennyi az előző évben a csapadék volt. Így történt sok-sok éven át, de most másképp történik. Mostanában sokkal több jég olvad el a melegben, mint amennyi a hidegben keletkezik. El fognak tűnni a gleccserek: egymilliárd ember nem jut majd vízhez.
– Mi lesz velük? Mihez kezdenek víz nélkül?
– Ha nem akarnak elpusztulni, elmennek onnan, ahol addig éltek. Egymilliárdan. Minden nyolcadik ember a földön elvándorol. De ez még csak a kezdet.
– Minek a kezdete?
– A változásnak. A végítéletnek (…) Ha tovább melegszik a bolygó, akkor elolvadnak a sarki jégtakarók.
– Nagy baj, ha elolvadnak? Grönland megint zöld lesz. Lehet majd búzát termeszteni rajta.
– Csak egy darabig, fiam. Aztán leáll a Golf-áramlat.
– Miért állna le?
– A nagy tengeráramlások nélkül a trópusokon sokkal melegebb lenne, a sarkokon pedig sokkal hidegebb. A Golf-áramlat meleg vizet szállít az Egyenlítő vidékéről észak felé, és fűti vele Európát. Az egész európai kultúra annak köszönheti a létét, hogy a Golf-áramlat miatt kellemesen enyhe az idő. Nyugat- és Észak-Európában sokkal enyhébb a tél, mint Kanadában vagy Szibériában, hiába vannak ugyanazon a szélességen.
– De miért gondolja, hogy leáll?
– Le fog állni. Lelassult vagy leállt korábban is, amikor fölmelegedett az éghajlat. Az áramlatot két erő mozgatja, a hőmérséklet-különbség és a sókoncentráció. Északon több a só a vízben, és a sós víz nehezebb, a mélybe nyomja a meleg vizet. Emiatt tud kialakulni a körforgás. A hideg víz odalent folyik visszafelé, fönt pedig jön a melegebb, hígabb víz délről, amit a sós víz a mélybe küld. De ha elolvad a jég, felfoghatatlan mennyiségű édesvíz ömlik a tengerbe, és felhígítja a sós vizet.
– A jég nem sós?
– A sarki jég a lehulló csapadékból van, tiszta és édes. A föld legnagyobb édesvízkészlete.
– Mennyi vízről van szó?
– Nagyon sokról. A Golf-áramlatnak vége lesz. A trópusok felforrnak, mert a meleg az Egyenlítőnél marad, északon és délen pedig új jégkorszak jön.
– De akkor megint lesz jég.
– Egyszer majd lesz, igen. Pár év alatt elolvad, de újraképződni csak nagyon lassan tud. Több kilométer vastag a jégtakaró, de minden évben csupán annyi hó esik, amennyiből néhány ujjnyi jég keletkezik. Legutóbb fél évezredbe telt, amíg helyreállt az egyensúly. Több mint tízezer éve volt egy átmeneti felmelegedés, leolvadt a Kanadai-hátság jégtakarója, a beömlő édesvíz felhígította a tengert. A Golf-áramlat csaknem leállt. Utána évszázadokon át mindent jég borított. Megismétlődhet most is, és nem az lesz a legnagyobb baj, hogy leáll az áramlás.
– A tengerszint?
– Amikor a Golf-áramlat leáll, Afrika és Dél-Ázsia kiszárad, mert a tengeráramlatok a csapadékot is befolyásolják. A tengerszint pedig megemelkedik. De nem néhány centiméterrel: tíz méterrel. Vagy harminccal. A korábbi adatsorok szerint, amiket éppen a sarki jégrétegek őriztek meg nekünk, a földi átlaghőmérséklet egy fokos emelkedése mindig legalább tíz méterrel növelte a tengerszintet, és a legtöbb előrejelzésben most három foknál nagyobb melegedés szerepel. Víz alá kerül Afrika partvidéke. Ázsia legsűrűbben lakott parti sávja. Újabb százmilliók indulnak útnak, akiknek el kell hagyniuk a lakóhelyüket.
– Biztos benne, hogy elmennek?
– Mi mást tehetnének? Ha nincs ivóvíz, ha kiszárad a föld, akkor el kell menni. Ha elönti a víz a házadat, meg mindenki másnak a házát is, akkor sincs miért maradni. És ha a víz nem lesz elég, jön majd a metán.
– A fagyott földből? Amikor a tundra felolvad?
– Onnan is. Aztán elkezdenek forrni a tengerek. A tengerek alján hideg van, és sötét. Különleges baktériumok élnek odalent, nincs szükségük fényre és oxigénre. Lebontják az elhalt, föntről aláhulló szervezeteket: metánt gyártanak belőlük. A mély tengerek alját megfagyott metánkristályok borítják. Ha nagy a nyomás, a metán még öt fokon is szilárd marad. De ha egy kicsit megemelkedik a lenti hőmérséklet, akkor gázzá válik, felbugyog a felszínre, és kiszökik a légkörbe.
– Tovább fűti a bolygót?
– Ha összekeveredik a levegővel, csak egy szikra kell, és robban. Robbanások és tűzvészek lesznek. Izzani fog a levegő. Erdőtüzek lesznek mindenfelé. Ahhoz, hogy az erdő meggyulladjon, még metán sem kell, csak néhány százalékkal kevesebb pára és csapadék, amitől a fák szárazabbá válnak. Minden elég a tűzben, és az emberek menekülni fognak a forróság elől, mert ez van a programjukban.
– Külön programjuk van a menekülésre?
– Bele van írva a génjeikbe. A gének nem csak a külső tulajdonságokat kódolják, hanem azokat a viselkedésmintákat is, amik az evolúció során sikeresnek bizonyultak. A génjeink őrzik a tudást, hogy baj esetén elő tudjuk venni. Akik nem menekültek el, amikor elfogyott a víz, vagy jött a forróság, azok már nem élnek. A mai emberek azoktól az ősöktől származnak, akik tudták, hogy mikor kell elindulni.
– Hova mennek?
– Egy részük Európába jön majd. Nyugat- és Észak-Európa sokáig menedék marad, mint a középkori katedrálisok. Hollandiát talán elönti a víz, de lesz elég csapadék, és nem száradnak ki a folyók. Afrika folyói viszont valószínűleg ki fognak száradni. A Közel-Kelet nagy folyói is.
– Az Eufrátesz?
– Az Eufrátesz biztosan kiszárad. Meg van írva. „A hatodik angyal a nagy Eufrátesz folyóba öntötte csészéjét. Erre kiszáradt a vize, hogy utat nyisson a Napkelet királyainak.” Az emberek rá fognak jönni: olyan, hogy folyó, nem létezik. Víz vájta völgyek vannak, ahol folyik a víz, ha elegendő a csapadék vagy az olvadó gleccserek vízhozama, de nem folyik semmi, ha nincs eső, és elolvadt az utolsó jégrög is. Légkör sincs, csak élőlények vannak, és anyagcseretermékek, amik nélkül nem tudnánk élni. Az oxigén a növények anyagcsereterméke, ugyanúgy, ahogyan a miénk a szén-dioxid. Egyszerű, de az emberek mintha mégsem értenék. Az is benne van az Írásban: „Kínlódtak a nagy hőségben, de nem kaptak észbe, nem hódoltak az Isten előtt, hanem káromolták az ő nevét, akinek a hatalma kiterjed a csapásokra.”