Posted by Fábián András
>Az Amerikai Magyar Népszava dörgedelmes cikkben rohant ki Gyurcsány
Ferenc és a Demokratikus Koalíció Európai Parlamenti képviselői ellen.
(https://nepszava.us/gyurcsany-osszejatszott-orbannal-az-europai-
parlamentben/) Röviden arról van szó, hogy a DK nem vett részt január 18-
án, az EP Magyarországot elítélő nyilatkozatának (itt olvasható:
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/B-9-2024-0086_HU.html)
megszavazásán. Mindjárt szögezzük le az elején, hogy ennek a határozatnak
nincs semmiféle kötelező ereje, mindössze (bár ez sem kevés) politikai súlya
van.
Többen felhördültek és „Orbán-Gyurcsány paktumot” „Fidesz-DK
összejátszást” vizionáltak. Az Amerikai Magyar Népszava egyenesen odáig
ment, hogy „Gyurcsány Ferenc és pártja a legmocskosabb árulást követte el,
cinkosan összejátszott az orosz imperalizmus (sic!) érdekeit képviselő és
Európát fenyegető illiberális mintaállammal, a magyar szabadságot és
demokráciát felszámoló kleptokrata fasiszta alakulattal. Az Orbánt elítélő
határozattól való távolmaradás üzenete az, hogy Orbán rendszere legitim
jogállam.” Első olvasatra ez elég durva. Bartus figyelmen kívül hagyja a tényt,
hogy a határozat mindössze egyetlen helyen, a vétói kapcsán, említi „a
magyar miniszterelnököt”, ám akkor sem név szerint. Bartus László, aki a
cikket jegyzi, arra következtetésre jut, hogy (a biztos szavazók körében 18%-
os támogatottságot élvező) DK ezzel a lépésével akar előnyt szerezni az
(5%-os) Momentummal szemben. Nyilván azért, mert magyar részről Donáth
Anna az egyetlen, aki név szerint is jegyzi az indítványt. Eltekintve attól, hogy
a szerző mintegy húsz bekezdésen keresztül sulykolja, hogy a DK és
Gyurcsány áruló, túl sokat a cikkéből nem tudhatunk meg a DK döntésének
hátteréről.
Engedtessék meg, hogy miközben visszafogottságot tanácsolok
Bartus Lászlónak, én is elmondjam a saját véleményemet a szavazásról.
Egyrészt egyetértek azzal, hogy minden demokratikusan gondolkodó magyar
embernek meg kell ragadnia minden rendelkezésre álló lehetőséget arra,
hogy elmondja a véleményét a mai Magyarországot uraló diktátorról és
rendszeréről. Másrészt óva intek attól, hogy elkövessük ugyanazt az
általánosítást, amelyet ez a diktátor szívesen alkalmaz, amikor önmagát és
pártját Magyarországgal és a magyar nemzettel azonosítja. Utóbbit a
leghatározottabban el kell utasítani. Az EP határozatokat, mint minden
hasonló súlyú dokumentumot beterjesztésük előtt széleskörű egyeztetés és
vita előzi meg. A végleges szöveget többségi egyetértéssel vagy
konszenzussal fogadják el. Nem vagyok bennfentes, nincsenek szemeim és
füleim a magyar képviselők körében, de egészen biztos vagyok abban, hogy
ezeken a vitákon a DK képviselői elutasították azt a fajta megközelítést, hogy
az egész Magyarország felelős a jogállamiság felszámolásáért.
Nyilvánvalóan amellett foglaltak állást, hogy az Orbán-rendszert állítsák
pellengérre és ne az egész magyar népet. Az a megfogalmazás tehát,
amelyet Bartus tesz az írásában (az állásfoglalás „…nem Magyarországgal
szembeni szavazás, hanem egy fasiszta diktatúra, önkényuralmi rendszer
elleni szavazás.”) tehát nem hogy erősen túlzó, de ráadásul nem is igaz. A
képviselők ugyanis azt követelték, hogy az EU Tanácsa vizsgálja meg annak
lehetőségét, hogy Magyarországot fosszák meg uniós szavazati jogaitól a
jogállamiság folyamatos megsértése miatt. Az Európai Parlament csütörtöki
szavazásán a képviselők többsége támogatta azt a nem kötelező erejű
határozatot, amely felszólítja 26 EU-tagállam kormányát, hogy az EU-
szerződések egyik rendelkezése alapján „lépjenek fel és állapítsák meg, hogy
az uniós értékek megsértésével Magyarország súlyos és folyamatos
kötelezettségszegést követ el.” Véleményem szerint ezek a bűnök nem
Magyarországot, hanem a magyar kormánypártokat, a kormányt és a
kreatúráik által irányított közintézményeket terhelik. Magyarország elítélése
lényegében az említettek felmentését is jelenti, hiszen olyan módon osztja
meg a felelősséget azok között, akik azt ténylegesen viselik, és azok között,
akik a diktatúrát ellenzik, ám el vannak zárva attól, hogy a hangjukat
érdemben hallatni tudják, hogy ezáltal az egész határozat súlytalanná és
értéktelenné válik. Orbán pedig legyint egyet és jót röhög a markába.
Márpedig, ha a DK ezt az álláspontot képviselte és nem volt hajlandó arra,
hogy az egész magyar népet állítsák pellengérre Orbán disznóságai miatt,
akkor szerintem elvi és következetes álláspontot képviselt. Már a régi római
jogban is írva állt: Non debet aliquis alterius odio praegravari. (Nem szabad
senkit sem üldözni másnak a hibájáért.) Miközben pontosan tudom, hogy mi
a fogadatlan prókátor fizetése, azért ezt én mégis szükségesnek tartottam
elmondani, bár sokkal jobb lett volna, ha a DK maga fejti ki álláspontját.
Megjegyzem, lehet, hogy meg is tette, csak éppen a diktatúra és a cenzúra
jelen állapotában az ő magyarázatuk nem juthatott el sem Bartus Lászlóhoz,
sem a magyar emberekhez.
Utóirat:
Mondhatnám több mint mulatságos, hogy Bartus január 19-re datált cikkének
középpontjában a Nemzeti Konzultációnak csúfolt propagandaanyag
hirdetése kéklik, amelyben a kormany.hu arról tudósít, hogy a visszaküldés
határidejét január 17-ig meghosszabbították.
Címkép: Szavazás az Európai Parlamentben