Vajna Tamás
>Qubit
Darwinista alapvetés, hogy a jobb egyéni kondíciójú, erősebb, fittebb,
egészségesebb, rátermettebb hímek több nősténnyel párosodnak, ezáltal a
populáció egésze is életképesebbé, fittebbé, egészségesebbé válik.
Magyarán, a hímek versengésén alapuló szexuális szelekció az egész
populáció életképességét növeli.
Ezt kérdőjelezi meg egy új kutatás, amelynek eredményeit a PNAS
folyóiratban frissen megjelent tanulmány ismerteti. A londoni Imperial
College és a Lausanne-i Egyetem kutatói azt állítják, hogy a hímek egyéni
reprodukciós sikereihez vezető egyedi tulajdonságokért felelős „jó gének”
akár egy egész populációt is végromlásba dönthetnek.
Az Interesting Engeneering által ismertetett vizsgálatban a kutatók
demográfiai modellszámításokkal tesztelték a darwini szexuális szelekció
elméletét. Arra jutottak, hogy a nőstényekért vetélkedő hímek sikereihez
vezető tulajdonságok a populáció egészét tekintve egyfajta evolúciós
öngyilkosságba torkolhatnak. Egyrészt azért, mert a hímek
versenyképességét fokozó, egyéni tulajdonságokon alapuló reprodukciós
stratégiák gyakran a nőstényeket is károsítják.
A kutatók a rovaroktól az emlősökig számos olyan fajt megvizsgáltak,
amelyeknél a párosodás negatívan befolyásolja a nőstények kondícióját, lett
légyen szó az ivarszervek sérüléséről vagy akár a hímek agresszív
viselkedéséről. A brit és svájci kutatók azt is megállapították, hogy ahol több
hím van, ott aszexuális verseny élesedik, ami azt jelenti, hogy a nőstényekkel
szembeni károkozás valószínűbb.