Tranzit, avagy két ország között egy harmadik

Posted by

Fábián András
>Elképedésem napról napra nőne, ha nem figyelném eleve gyanakvással a magyar belpolitikai élet
alakulását. Három napja elkezdtem gyűjteni azokat a tudósításokat, amelyek a Tranzit fesztivál
kapcsán elkezdtek felszaporodni. Ha valaki nem vette volna észre, nap nem múlt el mostanában
anélkül, hogy egy-egy jónevű Fideszes senki ki ne állna valamilyen apropóból „vitatkozni” egy magát
ellenzékinek tartó illetővel. Ellenzéki politikust is mondhatnánk, de a politikus tudja, hogy hol, mikor,
kinek és mit kell mondania. Esetünkben (eseteinkben!) azonban erről szó sincs. Már ami az ellenzéki
illetőket illeti.
A publikumot a rendezvényre a Fidesz rántja össze, ellenzéki hallgatóságnak ott helye nincs.
Szerintem egy magamfajt öt perc múlva amúgy is pánikszerűen keresné a menekülési útvonalat.
Ugyanakkor lelkes és elkötelezett fiatalok képviselik a Fidelitas színeit, magukat iskolaigazgatóknak
álcázó pártkáderek az értelmiségieket, kiöregedett kisgazdák a parasztságot és leamortizált, nyolc
elemit végzett, betanított drehusok a munkásosztályt és a kisnyugdíjasokat. Egy a közös bennük:
tudják, hogy azonnal fel kell emelni a kezüket, ha az ellenzéki megszólaló megszavaztatja őket arról,
hogy szerintük lenne-e nemváltó-propaganda az oviban, ha győz a Gyurcsány-Soros- Brüsszel tengely.
Ja, és persze szeretik az ingyen sört és az ingyen kaját.
Ehelyütt kérek elnézést először, és egyben utoljára, azoktól a „politikusoktól” akik – úgymond –
félelmet nem ismerve beballagnak az oroszlán barlangjába. Elnézést kérek, de azt kell mondjam, hogy
agyilag zoknik vagytok, uraim. Megjegyzem, érdekes, hogy ellenzéki hölgyekről nem hallottam ilyen
viták apropóján. Talán mert nekik több eszük van, talán a Fidesz agit-prop a legújabb kutatások
alapján túlképzettnek tartja őket egy ilyen vitára, vagy éppen alkalmatlannak. Hiszen csak nők!
Említettem már a Hajnal Miklós-Dömötör Csaba féle nyíltszíni szavazást. De ugyancsak ezen a Tranzit
Fesztiválon, Tihanyban, (ahol most épp a rendszer elitje épít présháznak és gazdasági épületnek
álcázott nyaralókastélyokat) csapott össze Deutsch Tamás és Ujhelyi István is. Mindketten, mint az
közismert, EP képviselők. Vagyis pontosan tudhatta Ujhelyi, hogy kivel ül egy asztalhoz. Mégis, mint
mondta, ő egy jó hangulatú, piknikus hétvégére számított, amelyre még a családot is magával vitte.
Aztán a szoci képviselő, miután már partnere sokadszor tette nevetségessé a Deutschnak lelkesen
asszisztáló közönség előtt, ki is fakadt. „Azt gondolom, hogy tettem le az asztalra annyit, hogy
meghallgatod, amit mondok, nem figurázod ki, nem személyeskedsz, hanem válaszolsz arra, amit
kérdeztem.” Szegénynek meg sem fordult a fejében, hogy azt, amit ő az asztalra letett, az odagyűlt
Fidesz-katonák (ki más lenne olyan hülye, hogy 35 fokban egy levegőtlen sátorban szorongjon,
izzadjon és büdösödjön) egyszerűen hazaárulásként, mi több: Orbán Viktor Isten-Király-Császár elleni
személyes merényletként értékelik. Ujhelyi az utóbbi időben láthatóan igyekszik mind több fórumon
exponálni magát, hiszen közelednek az EP választások. Úgy tűnik, jól érzi magát Brüsszelben és
Strasbourgban. Jó a pénz is és sokkal jobbak a szociális feltételek, mint itthon. Ez emberileg több mint
érthető.
Volt még vita Csák János és Hiller István között és Hollik István és Jámbor András között, Rétváry
Bence és Márki-Zay Péter között, valamint Gulyás Gergely és Gelencsér Ferenc között. A rendezvény
szervezői láthatóan gondosan ügyeltek arra, hogy csak a közvélemény kutatók számára nem mérhető
mozgalmak (Mindenki Magyarországa, Szikra) és 1%-os pártok (Párbeszéd, Momentum, MSZP)
képviselőit hívják meg, akik majd bizonyára örülni fognak, hogy megszólalási lehetőséget kapnak.
Nem hívták azonban meg az éppen haldokló Jobbik volt elnökét, Jakab Pétert, vagy a folyamatosan
erősödő Demokratikus Koalíció képviselőjét. Ők tudják miért, bár egy Orbán Gyurcsány vita nyilván
országos érdeklődésre tartott volna számot.

És itt vetődik fel a kérdés! Vajon miért éppen most érezte szükségét pár állampárti potentát, hogy
leüljön „vitatkozni” az ellenzék néhány képviselőjével. Most, amikor a válságkormányzás felelőssége
gerjeszti a pánikot a Fideszben. Most, amikor az államcsőd felé rohanunk és vélhetőleg emiatt Orbán
Viktor rettegve bujkál valahol (vagy éppen roborálják valami eldugott egészségügyi intézményben). A
választások előtt nem mertek vitára kiállni politikai ellenfeleikkel, mert nem tudtak mit mondani az
embereknek. Ha beállnak a téli fagyok, akkor meg hiába mondanak majd bármit is. Kockázat nélkül
megjósolható. Már közelít a balhé, nyomtatják az első számlákat. Orbán már a múlt pénteki
kihagyhatatlan igehirdetését is kihagyta, alteregója képét körözteti a Fidesz, hogy lássák a népek: él,
még megvan. De hogy hol van, mit csinál ott, ahol van és miért van éppen ott, azt a pórnép nem is
sejti. Ezek a hecckampányok azonban talán éppen ezt akarják elfedni előlünk.
A tudósításokból azonban nem azt vettem ki, hogy a „vitatkozó” felek ellenzéki résztvevői nagyon
belefeküdtek volna ebbe a témába. Ebbe sem. És itt meg kell emlékeznünk még egy fontos
momentumról. Ez a fajta ellenzéki kommunikáció, amit már jómagam is többször bíráltam,
egyszerűen kritikán aluli. Miközben a Fidesz módszeresen és folyamatosan ráfeszül egy – akár hazug
és valóságtartalmat nyomokban sem tartalmazó – kampánytémára, azt sulykolja és beleveri az
emberek fejébe, addig – 12 év alatt – ezt az ellenzéknek nem sikerült elsajátítania. Nem a
hazugságot. Az egységes kommunikációt. Jön valaki, aki felkap egy témát, megpróbálja bedobni a
köztudatba, de másnap már másvalaki egy másvalamivel igyekszik felhívni magára a figyelmet.
Számtalanszor látom a Facebookon (ne tessék csóválni a fejeket: a Facebook az éppen aktuális
társadalmi tudatállapot pontos letükrözése!), hogy valamelyik „politikus” beír egy ütős, magvas
gondolatot. Arra felkapja vagy ötven ember a fejét és reagál. Hülye trollok igyekeznek elterelni a
figyelmet a lényegről, értelmesebb koponyák szövögetik a gondolatokat – mindegy. A szerző már
régen tovább lépett. Nem veszi a fáradságot arra, hogy reagáljon a hozzászólásokra. Mi több,
szerintem el sem olvassa azokat. Ő kinyilatkoztatott, aztán a dolog számára ott véget is ér. Ezzel aztán
éppúgy lenézi és semmibe nézi a választókat, mint a Fidesz, amely kifejezetten a mínuszos IQ-ra
operál.
Manapság ott tartunk, hogy az emberek azon lepődnek meg leginkább, ha a szerző – tisztelet a
kivételnek – reagál a reakciókra, hozzászólásokra. „Micsodaaaa?! Te elolvasod a kommenteket?!”
Legyen az újságcikk, poszt vagy blogbejegyzés. Politikusainkat nem érdekli, nem foglalkoznak vele. Ők
tudják hogyan kell politizálni, mert ők politikusok. Hogy mennyire azok, azt ez a hétvégi Tranzit
Fesztivál ismét ékesen bizonyította.

Címkép: Tranzit – Tihany