Mégegyszer Bébről és az ő polgármesteréről

Ezt a gyakorlatot megerősítette a 24.hu-nak az a pápai végrehajtási iroda, amely elárverezte a bébi házat. A konkrét ügyről nem beszélhettek, mert arra csak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetése jogosult (a vesztegetési ügyben gyanúsított Schadl György elnököt nem könnyű szóra bírni, hiszen éppen a napokban hosszabbították meg újabb három hónappal a letartóztatását), de általánosságban elmondták a szabályokat.

– Mi nem vagyunk ingatlanszakértők, a területileg illetékes önkormányzat becsüli meg a végrehajtásra kijelölt ingatlan értéket, amiről adó- és értékbizonyítványt állít ki. Mi ezt elküldjük az adósnak és a végrehajtást kérőknek, akiknek 15 napjuk van kifogást tenni. Ha kifogást tesznek, akkor bíróságra kerül az ügy, és igazságügyi szakértő állapíthatja meg az árat – ismertette a menetrendet a végrehajtó iroda munkatársa.

Ugyanakkor a kifogást kérőnek le kell tennie letétbe az igazságügyi szakértő díjának fedezetéül szolgáló összeget, ami egy temérdek adóssággal küzdő család esetében korántsem automatizmus. Arra a kérdésre, hogy nem összeférhetetlen-e, ha a polgármester indul egy olyan liciten, amelyen a hivatala állapítja meg az árat, a végrehajtó azt mondta, hogy a konkrét ügyben nem nyilatkozhat, de ők maguk nem is tudják, hogy kik licitálnak. – Ha valaki magánszemélyként regisztrál az árverésre, nem tudjuk, hogy polgármester-e a licitáló. Amikor pedig bejön az irodába aláírni az árverési jegyzőkönyvet, magánszemélyként írja alá: 60 ezer ember, 60 település tartozik hozzánk, nem ismerhetünk minden településvezetőt. De az adós, ha összeférhetetlenséget érez, a tudomásul jutástól számított 15 napon belül megtámadhatja az árverést – ismételte meg.

Amint megírtuk, a 3 millió forintos becsérték és vételár meglehetősen alacsonynak tűnik a 80 négyzetméteres házért: a Veszprém megyei településen jelenleg nincs ugyan eladó ingatlan, de az év elején egy nagyjából hasonló méretű és állapotú házat 13,9 millió forintért hirdettek az egyik ingatlanos portálon, annyi különbséggel, hogy ott a telek nagyobb volt. Felvethető ráadásul, hogy a polgármester az önkormányzati törvényben megszabott feladataival is szembement, amikor saját falujában végrehajtás révén vásárol meg lakott ingatlant.

A végrehajtási törvény szerint a végrehajtónak értesítenie kell az eljárás kezdetén ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt. De nem azért, hogy a polgármester vagy más önkormányzati vezető kedvet kapjon licitálni, hanem hogy el tudja látni a jogszabályban is rögzített feladatát, vagyis a „területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítását.” A család szerencsére nem lesz hajléktalan, mert a szomszéd faluban élő rokonok be tudják fogadni őket, de a polgármester – magánemberként – minden segítséget megtagadott tőlük, hiába fordultak hozzá megoldásért. Lapunknak elmondták, hogy nem adta ki nekik bérleti díj ellenében az egyik üresen álló házát a faluban, abba sem ment bele, hogy visszabéreljék tőle a saját otthonukat, sőt még haladékot sem adott a kiköltözésre: az árverés lezárultától számított 30 napon belül, azaz augusztus végéig el kell hagyniuk az ingatlant.

– A jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvány miatti érdekeltségre hivatkozással hivatali visszaélés miatt feljelentést tehetnek, hiszen a jegyző munkáltatója a polgármester, azt azonban nehéz lenne bizonyítani, hogy a jogtalan előny célja már az árverés előtt megvolt, és az értékbizonyítvány kiadása nem megfelelő módon történt. Ha az eljárás a büntetőjogi felelősség megállapításával végződik is, az évekbe telne, és nem hatna ki közvetlenül a végrehajtási ügyre – mondta ugyanakkor a 24.hu-nak Molnár Noémi, az Utcajogász Egyesület jogásza.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint feltűnő értékaránytalanság esetén nyomoznia kell a hatóságoknak. – Ha az önkormányzat által megállapított becsérték és a piaci érték között jelentős az eltérés, akkor bizonyítható lehet az összejátszás. A jelentős eltérésnek a rendőrségi gyakorlat szerint el kell érnie a becsérték száz százalékát, vagyis a piaci ár legalább a duplája kell, hogy legyen a becsült értéknek. Így hárommillió forintos becsérték esetén a hatmillió forintot meg kell haladnia a piaci értéknek ahhoz, hogy ténylegesen felmerüljön a hivatali visszaélés, illetve csalás gyanúja. Ekkora különbség esetén ugyanis nem lehet magyarázni ingatlanpiaci mozgásokkal az eltérést – magyarázta Ligeti.