Posted by Gábor György
>Bevallom, belőlem mindig nagy elismerést vált ki egy jól felépített, remek érvelés, kiváltképp akkor, ha annak tartalma a keresztény humanizmus eszmeiségétől duzzad.
>Bevallom, belőlem mindig nagy elismerést vált ki egy jól felépített, remek érvelés, kiváltképp akkor, ha annak tartalma a keresztény humanizmus eszmeiségétől duzzad.
Itt van példának okáért a köznevelésért felelős államtitkár, bizonyos Maruzsa Zoltán, aki a pedagógusokkal folytatott bértárgyalásai során azzal a fantasztikus érvvel hozakodott elő, hogy olyan vacakul megy a gazdaság, hogy a tanárok, akik fel akarnak mondani, majd meggondolják, hogy felmondjanak-e, ugyanis nehezen tudnának máshol elhelyezkedni.
Hibátlan érvelés: tekintetbe veszi saját kormányának pocsék teljesítményét, számol a pocsék teljesítmény pocsék következményeivel, s implicite tartalmazza a keresztényi szellemiségű konklúziót, miszerint ti marha pedagógusok, egy buznyákkal sem kaptok többet tőlünk, ha belegebedtek, akkor sem, mert az én derék kormányom olyan szar körülményeket teremtett máshol is, hogy garantálom, itt fogtok maradni éhbérért, hiszen máshol már éhbérre sem futja.
Maruzsa államtitkár érvelése épp olyan, mintha a Karmelita kolostor kormányülésén a miniszterelnök arra hívná fel a kormánytagok figyelmét, hogy kedves kormánytagok és kedves rokonságuk, lopjatok csak nyugodtan, fosztogassátok továbbra is rendületlenül az országot, ugyanis annyira túlzsúfoltak a börtönök, hogy nem lesz bíróság, amely minket elítélne, s hosszú évekre börtönbe csukatna. Maradhat tehát a lopás.
És tényleg: marad.
Címkép: Halász Géza – A tanár cókmókja