Posted by B. Köves Hajnalka
>Hat évtizeddel ezelőtt először jutott el ember a világűrbe. Ezzel az emberiség megindult a kozmosz megismerésének és meghódításának útján. Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én indult Bajkonurból a Nagy Ismeretlenbe. Nem volt rá garancia, hogy visszatérhet, mégis nekivágott, a bátor felfedezők elszántságával, az emberi tudás kiterjesztésének vágyával. Szovjet-orosz fiatalember volt, és sajnos nem adatott hosszú élet számára: 34 évesen repülőgép-baleset áldozata lett. A Vosztok-1 űrhajó mindössze 108 perces keringése során egyetlen Föld körüli fordulatot tett vele az űrben, majd leszállt Szaratov közelében. Ez az egyetlen fordulat azonban Gagarin nevét kitörölhetetlenné tette a világűr meghódításának történetéből.
Benedek Köves Hajnalka éveken át a párt központi bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályán dolgozott. 1979—80-ban ő volt a Farkas Bertalan űrrepülésével kapcsolatos propaganda felelőse, diszpécsere, tartalmának részbeni kidolgozója, a munka koordinátora. (Annak idején Kovácsné Köves Szvetlána néven szerepelt.) Farkas Bertalan űrrepülésének 40. évfordulója alkalmából (2020. május 26—június 3.) megírta visszaemlékezését az előkészítő munkáról, az űrrepülés sajtójának, propagandájának egy részéről, majd az űrhajósok magyarországi programjáról, amelyben részt vett. Az írás rövidítve megjelent az ujnepszabadsag.com és az infovilag.hu, valamint teljes terjedelemben az info@balmix.hu internetes fórumokon. Nemrég, a Farkas Bertalan útját követő évekre emlékezve, az űrrepülés „utóéletéről” írt, részben jegyzeteire is támaszkodva. Az írást közölte az ujnepszabadsag.com (2021. március 27.) Ennek az időszaknak kiemelkedő eseménye volt a Gagarin űrrepülésének 20. évfordulójáról való megemlékezés, amelynek szervezésében, előkészítésében szintén részt vett.
*Több hónapos előkészítő munka után 1981. március közepén a Politikai Bizottság – az előterjesztésnek megfelelően – döntést hozott a Gagarin évforduló megünnepléséről. A határozat kimondta, hogy tudományos jelentőségének megfelelően kell megünnepelni Gagarint és természetesen a szovjet-magyar közös űrrepülést is, érzékeltetve a két évforduló közötti kapcsolatrendszert, hangsúlyozva az internacionalista jelleget is”. A központi rendezvények napjává április 10-ét jelölték ki.
Természetesen gondoskodni kellett meghívókról és a meghívandók listájáról, a helyszínek megfelelő előkészítéséről, dekorálásáról, a konkrét programokról, kiadványokról stb. Előző napon többedmagammal megtekintettem a központi rendezvény helyszínét, hogy minden rendben van-e.
Április 8-án megérkezett a V.N. Kubászov vezette szovjet delegáció. Este az MSZBT baráti találkozót szervezett az űrhajósok tiszteletére a Barátság Házában.
Április 10-én délelőtt a Közlekedési Múzeumban zajlottak programok. Baj Attila, az MTA Interkozmosz Tanácsának (IT) titkára sajtótájékoztatón tartott rövid ismertetőt, majd a vendégeket körbe vezették a kiállítás megtekintésére. Ezt követően bemutatták az űrhajós filmet, majd 11 órától sor került a kiállítás hivatalos megnyitására. Pál Lénárd akadémikus, az MTA főtitkára, az IT elnöke volt az előadó.
Délután 15 órakor került sor a központi ünnepségre. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében illusztris, reprezentatív közönség foglalt helyet. A részt vevők az MTA, a HM, az MSZBT és más intézmények által összeállított listák alapján kapták a meghívót. Az előadó Korom Mihály KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja volt.
A mintegy 400 fős terem elegáns, az eseményhez igazán méltó volt. A díszvendégeket fogadó bizottság várta a bejáratnál, és a gyülekezőbe vezette őket. A fotómon éppen Borbándi Gyula miniszterelnök-helyettes és Czinege Lajos honvédelmi miniszter üdvözli Farkas Bertalant, és ott áll Ritter Tibor és Kovács Jenő, a KB osztályvezető-helyettesei, valamint Magyari Béla mellett én állok, mellettem Brenner Péter, az MSZBT osztályvezetője. A gyülekezőből a Tudósklubba vonultak a díszvendégek, és ott vártak a program megkezdéséig.
Az elnöki asztalnál Farkas Bertalan, mellette Valerij Kubászov, mögöttük Magyari Béla, továbbá a következő személyek foglaltak helyet: Korom Mihály (a fotón éppen beszédet tart), Borbándi Gyula, Szentágothai János, az MTA elnöke, Pál Lénárd, Molnár Endre (?), V. Muszatov, a Szovjetunió nagykövetsége képviseletében, Apró Antal, az Országgyűlés, valamint az MSZBT elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes és Czinege Lajos miniszter.
A közönség soraiban sok ismert arcot látok a fotókon. A jobb oldalon az első sorban ül Ritter Tibor, mellette Kovács Jenő, majd Rácz Sándor, a KB Adminisztratív osztályának vezetője. A második sorban külföldi vendégek ülnek, többnyire nagykövetek. A harmadik sor közepén ülök Hajdú István kollégám mellett. Baj Attila is ott ül. A másik oldalon az első sorban látható Szekér Gyula miniszterelnök helyettes, mellette Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. Mögöttük Rapai Gyula volt moszkvai nagykövet, a Kossuth Kiadó igazgatója, az MSZBT elnökségi tagja, valamint Drucker Tibor elnökségi tag, továbbá Reményi Gyula vezérőrnagy és mások.
Az ünnepség Garai Gábor „Asztronauta” című versével kezdődött. A rendezvényt Pál Lénárd nyitotta meg, majd Korom Mihály tartotta meg mintegy 40 perces beszédét. Az űrhajósok részéről – emlékezetem szerint – Farkas Bertalan és Valerij Kubászov beszélt. A zárszót szintén Pál Lénárd tartotta.
*
Úgy gondolom, méltó, szép megemlékezés volt ez a világ első űrhajósáról, de a szovjet-magyar űrrepülésről szintén. Számos rangos, érdekes eseményben volt még részem a következő években az űrrepüléssel kapcsolatban, ez azonban igazán emlékezetes maradt. A fejlődés azóta óriási, de az előzményeket és az elődöket sosem szabad elfelejteni.