Fabó Kinga utolsó verse

Posted by

Költő volt. Halk szavú, mégis határozott – legalábbis költészetében. Törékeny és erős, szuverén hangú lírikus. 68 éves volt. Elvitte a járvány. Az utolsó vers: Nincs rá protokoll

Inkább a rák!
Ennél az is jobb
Elfogadták, ismerik,
Van rá protokoll.
De így?
Morfium ezen nem segít
Pupilla dilatált,
Nem reagál a fényre,
Herpesz is ebben a szemben.
Hályogos mindkettő.
Szürke függöny vesz körül
Én nem tudom félrehúzni,
Más nem jár erre.

Furcsa volt, mint a költők általában, kicsit mindig zavarban, mint aki szégyelli a versek átadásának gesztusát, mintha ez a nem-költői aktus, közlésre szánni intim érzéseket, gondolatokat, sebet ejthetne a szövegein. Néha ironikus volt, de éreztük, hogy ő maga is könnyen sebezhető. Nem mindig értettük élőszóban gondolatmenetét, de minthogy önmagunk és a másik megértése lehetőségének kétsége hatja át költészetét, az érzések szavakra lefordíthatóságának kétsége, ő is, mi is tudtuk, csak az számít, amit megír. Ha definiálni kellene költészetét, talán az angolszász vallomásos líra hatása, a női élmények tudatosítása, ám a női szerepek társadalmi kényszerének elutasítása jellemezte őt. “Vszje poet Yid” – “Minden költő zsidó”. Marina Cvetajeva orosz költő mondata egyszerre idézi a jiddis kifejezést, és egyszerre a potenciális kiközösített helyzetét, ahogy a modern költő mindig valamiképpen a nyelv és a társadalom számkivetettje, ezért a zsidó költő kettős száműzetésben él, ahogy ezt John Hollander amerikai zsidó lírikus és esszéista tudatosítja Cvetajevát értelmezve.

Fabó Kinga Mezőtúron született 1953-ban. 1972–1977 között az ELTE BTK magyar–angol szakán tanult. 1978–1980 között az ELTE BTK, 1981–1986 között a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete általános nyelvészeti osztályának munkatársa, 1986–1989 között aspiráns volt. Esszéíróként és költőként egyaránt nyelvkritikai és nyelvfilozófiai szemlélettel közelített az irodalomhoz. Az 1980-as évektől több vers- és esszékötete jelent meg, többek között 2015-ben Jakartában kétnyelvű, indonéz-angol verseskötete. Ugyanezen évben ő kapta a 2015. évi Free Poets Collective International Poetry Contest első díját, Middletownban (Connecticut, USA). Az amerikai Diaphanous – irodalmi és művészeti folyóirat – versszerkesztője. A költők korán halnak teszi hozzá szűkszavú életrajzához a Litera. Vagy nem – tenné hozzá talán egy sorában, a tragikum örökké jelenlévő érzetét a költészetében szintén jelenlévő iróniával ellenpontozva.