Posted by Gaál Péter
>Olvasgatom itten XY buddhista „tankönyvét”. Mindegy, kiét, ha meglátom hozzászólásban, azonnal törlöm, mert nem az illető szívatásáról szól ez most (és máskor sem, senki szívatásáról). Másképpen: az én saját mondandóm a kritizálandó, nem az idézett, mert az csak illusztráció. Rengeteg mást is idézhetnék, csak most ez van a kezemben.
Lehetne egy szúfi – akármelyik -, keresztény misztikus vagy teológus, bármelyik filozófus, haszid vagy nem haszid zsidó, talmudista, Augustinustól, Eckhart mestertől, Eriugenától Niffarin vagy al-Halládzson keresztül Gamálielig, Maimonidészig, Rúmiig, Taub Izsákig, Menachem Mendel Schneerson rebbéig bárki.
Nos hát, azt mondja a bédekker (egy rövidebb részt választottam, kímélve az Olvasót): „Vaszubandu féltestvérének, Aszangának az idő-definíciója: Az idő (kála) a tudatossághoz (azaz individuális akaratlagossághoz) közvetlenül nem kötődő késztetésfajta (szamszkára), akarati (csétaná) jellegű létező, amely az ok és okozat kapcsolatának, összekötöttségének (hetu-phala-prabandha) működésére, folyamatosságára (pravritti) utal.”
Nem fogjuk ezt kielemezni, mert ahhoz értenünk kellene azt a jóembert, aki írta, tudniillik hogy mi alatt mit ért, továbbá a könyv szerzőjét, hogy ő mit ért mi alatt, és mit akar mindezzel mondani (ez pedig idézetekből nem derül ki, legfeljebb az egészből). Amúgy kivetnivalót nem találok benne, legfeljebb hozzáfűznivalót, például azt, hogy az idő egy FIKCIÓ, nem önmagában létező, hanem – fikcióként – függő létező, és akarattal – természetesen – befolyásolni lehet.
A problémám ezzel és a hasonlókkal mindössze annyi, hogy 1. ha nem echte bebiflázandónak szánjuk egy vizsgára, teljesen felesleges a zárójelbe tett összes kifejezés, 2. Vaszubandu szintúgy, sőt 3. a féltestvér is, mi több 4. ez az egész, a többi effélével. Ugyan miért? Azért, mert ezeket a szövegeket minimum háromféleképp lehet olvasni: élvezettel ízlelgetve a szanszkrit-páli szavak zenéjét, és a körítését, ha van neki; okosan bólogatva, hogy igen, ha más szavakkal is, de ezeket régen felismertem; és bután, mint egy tojás.
Elébbi három félmondatból pedig a középső a legfontosabb, az tudniillik, hogy az ember ezekre a dolgokra magától is képes rájönni, megkockáztatom, hogy igen sokan rá is jönnek, és még többen, akik nem tudják, hogy rájöttek. Nem kívánom Önöknek, hogy kerüljenek egyszer börtönbe vagy fogdába, de ezek igen kiváló helyek az ilyesmikre. A sivatag is kiváló hely volt, Keresztelő János, Jézus és mások elvonulóhelye, a Hira-barlang is, ahol Mohamed megkapta az első szúrát (a Vérrögöt), az oszlopos szentek oszlopai, remeték cellái is, és még lehetne sorolni vég nélkül.
A kapiskáláshoz (megértést szándékosan nem írok, nem is mernék írni) nincs szükség semmiféle szent vagy nem szent szövegre, tanra, (szellemi és nem szellemi) kalandra, jelképekre, gurukra, mesterekre, levezetésekre. Azok csak grátisz ajándékok, ha vannak, de nem követelmények. Gyorsítók, talán, embere válogatja. Anyagcseréből vett hasonlattal élve, emésztésserkentők, de nem maguk az emésztés. Még a más által már megrágott és kiokádott – bocsássanak meg a gusztustalankodásért – falatot is nekünk kell megemészteni, ha rájuk kényszerülünk. Egy kínlódás az egész.
Képzeljenek el egy körkörös pályát, leküzdhetetlen falakkal körülvéve. Egy csiga is ugyanoda jut(hat) rajta, mint egy gepárd, vagy a leggyorsabb versenyautó. A különbség a csiga, gepárd és versenyautó pilótája között az, hogy utóbbi a tudatosságnak olyan mértékével van megverve, amit előbbiek meg se közelítenek. Sem a csiga, sem a gepárd nem kezd időstrukturálásba. Nem talál ki magának elérendő célokat, újabb és újabb pályarekordokat (gondoljanak a versenysportok gyakorlati értelmére), nem jut eszükbe olyasmi, hogy akkor most csináljuk ugyanezt a versenyautót TOLVA, nézzük meg, fel tudjuk-e emelni, ha nem, gyakoroljunk rá szorgalmasan, és így tovább.
Hogy jön ide Vaszabundu és testvérkéje? A misztikusok, teológusok és filozófusok útja? Úgy, hogy ez a B verzió. Leülünk az autó mellé, és elkezdünk azon gondolkodni, hogyan juthatnánk ki nem fizikális úton-módon innét? Ha szerencsénk van, rájövünk, hogy onnantól OTT kezdődik ugyanez, lett légyen az az „ott” bárhol és bármi. S akkor… akkor következik Eckhart mester, Eriugena, Buddha, Vaszabundu. Akkor jönnek azok, hogy mi tulajdonképpen bent sem vagyunk a körben. Nincs is kör. Mi sem vagyunk. Mindez csak illúzió. Érveket és ellenérveket sorakoztatunk fel, ami szintén időstrukturálás, de ha szerencsénk van, életünk végéig elvonja a figyelmünket. Ott azért kell majd egy picit vigyázni, nehogy visszatérjen.
Címkép: Nascar futam, végtelen körök