Posted by Kocsis Tamás
> A mindenkit feszültségben tartó pandémiás válságban alig vette észre a világ: az elmúlt hónapokban Phenjan szinte minden együttműködést megszakított Szöullal.
Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, amelyekben erőteljesen bírálták a phenjani rendszert és emberi jogi helyzetet. Ezért Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga a KCNA észak-koreai állami hírügynökséghez eljuttatott közleményében, katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát mivel Szöul szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Közleményben úgy fogalmazott, hogy „a déli szomszédnak adandó megtorló választ az ország hadseregének vezetőire bízza”.
Ő, személyesen?
Kim Jo Dzsong – akinek szakértők szerint egyre nagyobb szava van (nem csak) Korea-közi ügyekben – volt az is, aki néhány nappal korábban már figyelmeztetett, hogy amennyiben nem ér véget a szórólapkampány, a katonai feszültség csökkentését célzó 2018-as egyezmény felmondása mellett Phenjan bezárhatja a Korea-közi összekötő irodát, valamint leállíthatja a Keszong határvárosban lévő közös ipari park működését. Akkor „emberi hulladéknak, korcs kutyáknak” nevezte az aktivistákat.
A most 33 éves Kim Jo Dzsong a legfiatalabb leánygyermeke a 2011-ben elhunyt Kim Dzsong Il hajdani vezetőnek, a KNDK-t megalapító Kim Ir Szen fiának. A Wikipedia megfogalmazásában „bátyjával, Kim Dzsong Unnal állítólag svájci iskolában tanultak 1996 és 2000 között, és elképzelhető, hogy visszatérésük után a Kim Ir Szen Egyetem diákjai is voltak.” Először a Koreai Munkapárt 2010 szeptemberében megtartott konferenciáján készült róla kép, amint apja titkárnője, Kim Ok mellett állt. Kim Dzsong Il 2011 decemberi temetésén már „többször is testvére, a jelenlegi vezető mellett tűnt fel, vagy a temetési ügyeket intéző tiszteket igazította el, annak ellenére, hogy nem is volt a Temetkezési Társaság tagja, és sosem nevezték nevén”. 2012 elején a Nemzetvédelmi Bizottság tagja lett, és ő szervezte Kim Dzsong Un külföldi látogatásait is, 2012 novemberében pedig az állami televízió bátyja társaságában mutatta egy felvételen. 2014. március 9-én Kim Dzsong Un társaságában bukkant fel, és akkor a Központi Bizottság magas rangú tisztviselőjének titulálták. 2017 októberében lett tagja a Koreai Munkapárt politikai bizottságának („phenjanológusok” szerint nagynénjét, az állítólag 2013 decemberében kivégzett Csang Szong Thek özvegyét váltotta fel.) Részt vett a 2018. évi téli olimpiai játékok megnyitóján Phjongcshangban, s ezzel ő lett a Kim-dinasztia első tagja, aki Dél-Koreába látogatott.
Rendszeresen jelen volt testvére oldalán, amikor az Trumppal, illetve később Mun Dzse In dél-koreai elnökkel találkozott. A világsajtó sok kommentátora szerint Kim Jo Dzsong tavaly veszthette el befolyásos pozícióját a politikai bizottságban, miután zátonyra futottak a nukleáris leszerelésről folytatott megbeszélések Phenjan és Washington között Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un második, hanoi csúcstalálkozója nyomán.
Néhány hete – véletlen, nem véletlen a bátyja betegségéről, sőt állítólagos haláláról keringtek a hírek -, kezdett a saját nevében jelentőségteljes politikai nyilatkozatokat tenni. Nem egyedül Ahn Csan Il szöuli Észak-Korea-szakértő az, aki ma úgy véli: Kim Jo Dzsong visszatérte és egyre gyakoribb nyilvános szereplése „csillagának felemelkedését és növekvő befolyását jelentheti a kommunista állam hierarchiájában.”
Emlékeztető gyanánt: Csiang Csingnek, Mao Ce-tung egykori forradalmi vezető színésznőből lett feleségének a politikai karrierjéhez a „kulturális forradalom” rosszemlékű fogalma kötődik, aminek kártételeiből csak évtizedek alatt tudott kilábalni Kína.
Most Kína szomszédságban felbukkant az észak-koreai Csiang Csing?
p.s.
Kevesebb mint két évvel azután, hogy Észak- és Dél-Korea megnyitotta a keszongi határvárosban az összekötő irodát, amire a két ország közötti béke jelképeként tekintettek, Észak-Korea felrobbantotta azt. Ezt a dél-koreai országegyesítési minisztérium jelentette be.
Az észak-koreai hadsereg fontolóra vette a bevonulást a két Koreát elválasztó fegyvermentes, úgynevezett demilitarizált övezetbe – írja eközben az MTI. A phenjani rendszer hivatalos szócsövének tekintett KCNA hírügynökség ugyanis aligha véletlenül idézte a hadsereg vezérkarának közleményét, amely szerint vizsgálják a katonák visszatéréséről szóló „cselekvési tervet”. „A hadseregünk figyelemmel kíséri az egyre rosszabb és rosszabb helyzetet északi-déli viszonylatban, és teljesen felkészül arra, hogy biztos katonai támaszt nyújtson bármilyen külső intézkedés megtételére, amelyről a párt és a kormány döntést hoz” – írja közleményében a vezérkar. Vizsgálnak egy cselekvési tervet a katonák bevonulásáról a fegyvermentes övezetbe, hogy „erődítménnyé” változtassák a határvonalat, és tovább fokozzák a hadrafoghatóságot a Déllel szemben. A vezérkar elfogadta a javaslatot számos terület megnyitására is „szárazföldi arcvonalon és a délnyugati vizeken”, és mélyreható biztonsági intézkedéseket tesz, hogy együttműködjön a néppel az ellenség által készülő nagyszabású röplap terjesztés ellen.
A két országot elválasztó, négy kilométer széles fegyvermentes övezet létrehozásáról szóló megállapodást a hároméves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél-Korea.
Az észak-koreai vezérkar nem részletezi, hogy milyen térségekbe fontolgatja a bevonulást, de a Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint feltehetően a Keszong határváros és a Gyémánt-hegység környékéről lehet szó, ahol közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg a két ország. A Szöultól mindössze ötven kilométerre lévő Keszong volt hagyományosan az egyik legfőbb csapásirány az észak-koreai hadsereg hadműveleti terveiben, és több gyalogsági hadosztályt és tüzérségi dandárt állomásoztattak a város keleti peremén mielőtt 2003-ban elkezdték építeni ott a közös ipari parkot.
Ezzel összefüggésben hírügynökségek kiemelik, hogy az észak-koreai hadsereg vezérkarának fenyegető közleménye négy nappal az után jelent meg, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólap kampánya ellen.
Címkép: A Kim testvérek