Posted by Lendvai Ildikó
> Varga Judit Petőfit idézett. Pechjére, bár ne tette volna! Szokás szerint, elátkozta az ellenzéket, a független sajtót és Európa jó részét, mert „koordinált támadást intéztek hazánk ellen”, de „vádjaik” természetesen szertefoszlanak. Ezen a ponton vetette be az irodalom nehéztüzérségét, Petőfi sorait:
„Az idő igaz, S eldönti, ami nem az.”
Kétséget sem hagyott afelől, hogy az idő csakis Orbánnak szolgáltat igazságot. Mindenkinek ajánlom, hogy csak abból a versből idézzen, amit ismer. Ha valaki például nem olvasta végig A walesi bárdokat, akár hiheti azt, hogy Edward király a költészet lelkes pártfogójaként szeretne újabb és újabb bárdot meghallgatni. De roppant kínos, ha ebben a tudatban Edward méltatásának érdekében citálna belőle. Szegény miniszter asszonnyal most ilyesmi történt. Petőfi verse éppen az önfényező, kritikát nem tűrő fejedelmek ellen szól. A teljes szöveg így hangzik:
Voltak fejedelmek,
Akiknek emlékoszlopot emeltek,
Magast és fényeset,
Mely hirdeté nagyságukat,
Mely hirdeté jóságukat.
És hol van az oszlop?… elesett!
El kellett esnie,
Mert hazugsággal volt tele.
Az idő igaz,
S eldönti, ami nem az.
Ott áll a sír most emléktelenűl,
Az eltörött helyett mást nem tevének…
De nem! hisz örök átka nemzetének
Sötét oszlopként rajta nehezűl.
Hiába, Petőfi veszélyes. Visszaüt, mint a bumeráng. Kedves Judit, olvashatja: az idő ledönti a hazug fejedelmek diadaloszlopait. Nem jó hozzájuk olyan közel állni.
Kösz, Petőfi!