A ló tovább néz

Posted by

Rab László
Hazaárulókat gyanítanak a lyukas zoknis videó kiszivárogtatása mögött, bevándorlást támogató pártokat, mit pártokat, egy konkrét pártot, a mini ősi ellenségét. Le is akasztottak nyomban egy dékás futballistát, aki érdekes módon jutott hozzá a videókhoz: találta egy luxushotel recepcióján Budapesten. P. József, írták sejtelmesen Póczik Józsefről, ő adta oda a Borkai Picture Show deliktumát a főszereplőnek. Hálából. Úgy szerette, majd megette.
A hét végéhez közeledve egyre nyilvánvalóbb lett, hogy már nem az Audi-telekügy az érdekes, és Borkainé meg a gyerekek csodás gazdagodása se téma. Nem érdekes a kokózás sem, Rákosfalvy ügyvéd mesterkedései körül is minden rendben van. Akinél közben sajnálatos módon csőtörés volt, számos dokumentum megsemmisült.
Besegítették a rendőrautóba a kurva polgártársakat is, de nyilván csak azért, hogy az ördögügyvédhez eljussanak. A lyukas zokni és az almáspite se izgatja már a rendőrhatóságot. Csak és kizárólag az az érdekes, hogy hamis vád és rágalmazás miatt el lehessen kapni a főbűnöst. Helyben vagyunk, örülhet a minielnök, aki saccperkábé két hétig tartotta azt, hogy a bukott választás után együttműködőbb lesz ellenfeleivel szemben.
Nem lesz az sohasem, ez ugyanis még véletlenül sem szerepel a politikai arzenáljában. Csak a lejáratásra, a bűnbakkeresésre és a szarkeverésre vannak kidolgozott technikái, a politikát – melyhez nem ért – dakotizmusokkal pótolja. A Borkai-ügy kirobbanása óta valahogy meggyérültek különben a nyilvános szereplései. Nem vegyül el szeretett népe között, nem megy az utcára, nem szólal fel a VIP-páholyból a Puskás Stadion avatásán sem. A nyilvánosság előtti kockázatokat 15 milliós videofilmekkel pótolja, és a Karmelita kolostor mellvédjéről passzolja a hálóba a pettyest.í
Van még valóságosan is? (Van, mert az öccsének is juttatott a héten egy jókora üzleti cupákot.) Vagy már csak nagy szürke buborékként lebeg az ország felett? És azért mindig borús az ég, mert eltakarja előlünk a Napot.

Közben meg Németh Sándort üldözni kezdték. A Hit Gyülekezete vezető lelkésze kirohant a jóga ellen, szerinte “a jógázók minden esetben démonokat idéznek meg, és a jógát nem lehet leválasztani annak vallási részétől, azaz, hogy a keleti okkult világnézet része, és eredendően a démonok tiszteletére szánták.” Németh Sándor, aki sajátos módját választotta a keleti nyitásnak, ennyi erővel azt is mondhatta volna, hogy a karalábé veszélyes a magyar néplélekre, mert megvásárlása után nem juttatunk neki bizonyos százalékot a karalábé árából.
A lelkész aztán meg is magyarázta a fertelmes baromságot, aminek hallatán aggódni kezdtünk a jógához és a különösképp a jógaoktatókhoz vonzódó Matolcsy Györgyért (évekkel ezelőtt egy hölgy ezzel az okkult tudománnyal felvértezve csavarta el a fejét, minekutána a jegybankelnök kétmilliót közelítő havi jövedelemmel jutalmazta fáradozását). Németh úgy magyarázta, hogy hecckampány kezdődött ellene, el akarják hallgattatni, hogy ne hangoztathassa a véleményét. Milyen érdekes, amikor Iványi Gáborék egyházát a mini ki…csázta, a véleményére máskor oly kényes, a választási kampány idején fideszitává váló lelkész úgy lapított, akár az egyszeri fakír a fűben. Más hasonlat most nem jut az eszembe.
Kikapott a magyar válogatott Walesben (az urukat az argentinokkal összetévesztő M1-en: Skóciában), ott volt a mini Cardiffban, láthatta, hogy egy – azaz 1 – helyzete volt annak a nemzeti tizenegynek, mely a továbbjutásról álmodott – a smúzoló, duruzsoló sajtó zümmögőkórusának kíséretében. Láthatta, hogy amit futballügyben csinált, gyakorlatilag a nullával egyenlő, képtelen rá, hogy egy normális rendszert fölépítsen, ahhoz ugyanis hozzáértő emberek megszámlálhatatlan sokasága, és az kell, amiről ő nem szokott hallani: erkölcs. Ha bólogató seggnyalókkal veszed magad körül egy verseny nélküli országban, annak az a vége, mint ott a cardiffi pályán; akarhatja, vágyhatja valaki a sikert, de ha nem dolgozott meg érte, nem fog magától az ölébe hullani soha senkinek.. Vagyis: bukás az európai politikában (Salvini, Strache, néppárti illatozás stb.), bukás az önkormányzati választásokon (Budapesten és nagyvárosokban), utána pedig látványos bukás a futballban, ami a minielnök mindene.
Ki is adta rögtön a cardiffi zakó után, hogy éjjel-nappal legyen kivilágítva az új stadion, pörögjenek a villanyórák, sisteregjen az elpocsékolt energia, lássa a ország, hogy akkor is megcsinálja, ha a fene fenét is eszik, nincs olyan erő, amely meg tudná akadályozni bármiben.
Így fog világítani örök időkig, akár egy égő fáklya (tessék majd dalt írni e motívum felhasználásával, hogy vigyázzba vághassa magát a nép, ha egyszer meghallja) a világ legszebb stadionja, mely Orbán Viktor nagyságát hivatott hirdetni. Csak karácsonykor nem fog majd világítani, nehogy erről az istenadta valami (de inkább valaki) másra gondoljon.

A Városi Kurír heti cikke