Posted by Gaál Péter
„Valami kell neki, apuci elveri, mama” (Dobos Attila – Szenes Iván: Mama)
Én ezt nem értem. Már eddig sem értettem, és továbbra sem. Pro: adva van egy kezdeményezés, aminek fogalmam sincs, mi volt a célja, úgy hívták, hogy Élőlánc. Ideje este hattól reggel hatig, amikor mindenki alszik, beleértve a széken a kabátot, és abban Lajos bácsit. Az összes képviselő, akkor még csak „megválasztott”. Helye a Kossuth tér. Ahova az alvó képviselők, még mindig mint csak kvázi-képviselők, vagy a bánat tudja, micsodák, még-nem-felesküdtek, olyan lehet ez, mint a koronázás volt anno: csak Székesfehérváron, csak az esztergomi érsekkel és csak a Szent Koronával érvényes, amely utóbbi persze valójában két korona (egy görög és egy latin) utólagosan szétpepecselt egyvelege, minden magára adó ötvöst a hideg rázna tőle, de ettől még, és valóban csak nekünk van ilyen, tiszta szerencse, hogy anno rácsukták a ládát, amiben szállították, mert ha nem csukták volna rá, most nem lehetne számítgatni a Pantokrátor Krisztus hasába fúrt lyukba illesztett kereszt dőlésszögét, szóval, ahová ezek az alvó micsodák igyekeztek volna, ha nem alszanak. Lassan Jókait verem körmondatokkal, tudom.
Nos hát, az Élőlánc felállt, és amikor lejárt az ideje, az ottmaradottakat kivitték. Óóó, óóó, rég voltam baba, énekelte szegény megboldogult Mary Zsuzsi a hatvannyolcas – többszörösen kitüntetett év – táncdalfesztiválon, harmadik lett, de az előadói díjat megnyerte vele – ilyen címmel nem lehetett legalább valamit nem nyerni, a diktatúrák mindig imádták az érzelgősséget, most is imádják -, bár nem egyedül, lásd Szent Korona. Pont az Illéssel, ha szeretik a biblikus értelmezést. A parlamenti koedukált, pardon, nők ott nem nagyon vannak, tehát ökumenikus istentisztelethez például épp passzol.
Apuci nem vert el senkit. Sőt, meghosszabbított karján hordozta tékozló gyermekeit, akiknek a fejében nem tudom, mi forgott előtte, közben, vagy mi forog most. Talán tenni vágyás.
Igen, talán az.
És még azt se mondom, hogy nincsjólazúgy. Mert jól lenne, ha. Ha volna értelme. A hatalom provokálása? Így? Amikor mindenki otthon ül, fekszik, szöszmötöl, egy gyakorlatilag üres épület előtt, addig, ameddig az oda igyekvők otthon ülnek, fekszenek, szöszmötölnek? Akkor már az amúgy értelmi fogyatékos Marinus van der Lubbénak több esze volt. Vagy a segítőinek. Nem, neki se volt több esze, mert ez a segítői – ha voltak – érdekét szolgálta. És még milyen nagyon. Ha nem voltak, akkor meg kaptak az alkalmon. Akár a Fidesz, mindig.
Édeseim. Látszat és hatásosság. Ezekre kell(ene) figyelni. Csak várom, és csak várom, hogy mikor tanul végre valaki Orbántól. Ennek se látszata, se hatása nem volt. A rendőrök helyében én még ilyenkor teát, szendvicseket és pokrócokat is osztogatnék. Az egész világ ezen a tüntetésen röhögött volna. Ez volt az egyetlen, amit a hatalom elmulasztott. Fogytán a türelmük, de pár tucat emberre még futja. Azért ne aggódjanak, fognak ők még hibázni, de ez nem most volt, és nem ilyen felállásban lesz.
Ez eddig és így franciasakk. A díja egy ötödik Orbán-kormány.
Azemberek. Azemberekszeretnekaludniéslusták. Még az ellenzéki emberek is. Azonkívül nem tudom, feltűnt-e bárkinek, hogy nincs vasárnap. Ez ma se tűnik fel. Ma például szintén munkanap van. A munkanap anomáliáira már Periklész rájött. Azok kedvéért, akik gyengék voltak történelemből, leírom, hogy őt számítják a klasszikus athéni demokrácia atyjának. A szavazások akkoriban a Pnüx nevű dombon zajlottak, és hétköznap tartották őket. Mivel azonban hétköznap tartották őket, eleinte pont azok nem jöttek el, akik az arisztokráciát ellensúlyozták volna: a dolgozó nép. (Ne dőljenek be az olyan, marxista történelemtanításból visszamaradt baromságoknak, mint a „rabszolgatartó társadalom”. Az ókorban NEM a rabszolgákra épült a termelés, hanem a szabadokra. Még a görög hadigályákon is szabadok lapátoltak, fizetségért. A klasszikus rabszolgatartó társadalom az amerikai Dél volt.) Eljöttek viszont az arisztokraták, tehát gyakorlatilag… semmi nem változott. Evégből Periklész bevezette a részvételi napidíjat, és úgy már más lett a gyerek fekvése. (Természetesen megjelent vele a népuralomnak nevezett valamik egyik szükségszerű velejárója, a korrupció is, ami később a rómaiakat a patrónus-kliens rendszer kitalálására ösztökélte. Önök, ha tüntetést szerveznek, ameddig államot nem tudnak szervezni, ezért inkább ne osztogassanak napidíjat. Helyette próbáljanak meg jó időben, jó helyen lenni.)
Kontra. (Közben fél szemmel csodálom azt a végtelen ügyességet, ahogy a rendőrség a mai tüntetést is kezeli. Ők – ők – felmérik a helyzetet. Nincs kordon. Nincs mit bontani. Nincs számottevő tömeg. Miért is lenne, ha olvasták az előzőeket. Ilyenkor engedni kell. Apuci tud jó is lenni. Egyik keze simogat. Most mind a két keze simogat. Tud szigorú is lenni, de nem akar. Ezt sugallja ez az egész. És tudják, ki felé sugallja? Azok felé, akik a legutolsó gigatüntetésekre eljöttek. Sőt, azok felé, akikhez azokról eljutott bármi. Oda, vidékre. Is.)
Tehát kontra. Kontra van ezeknek egy csepp értelmük. Egy csepp, nem több. Az az értelmük, hogy hátha. Hátha a hatalom hibázik. HÁTHA VALAKIBŐL MÁRTÍR LESZ. Nagyon nyögvenyelős, tudom. Hogy mártírra szükség van, nem nyögvenyelős. AZ AZ ALAP. Ha nincs mártír, nincs felháborodás. A „hazudnak”, „mindent ők uralnak”, „lopnak”, „dilettánsok” kevés. Mit gondolnak, miért van szükség egy ortodox kommunistára egy antikommunista felkelés szimbólumaként? Azért, mert ez van. Ha csak ez van, ez is megteszi. Ha jó volt egy király nélküli királyság élére egy tenger nélküli tengernagy, akkor 1956 élére is jó Nagy Imre. Felemás ország, felemás mártír. Ne gondolják, hogy csak nálunk működik így. Kezdhetik az időszámításunk elejétől, Krisztus úgyis a csapból folyik manapság. De higgyék el, Ruholláh Khomeini se azért tudta megbuktatni az iráni sahot, mert mindenki hidzsábban szeretett volna járni. Még csak Allah Lelke (ruh: lélek, rokon a héber ruah-al) miatt sem, bár az kétségkívül segítségére volt. Kellett hozzá némi száműzetés is. Igazából nem is ő buktatta meg. Hiába gyűlik a tüzelő és a gyújtós, ha nincs szikra. Előbb-utóbb megjön, de legalább ne dolgozzunk ellene.
Mert így nem mártírok születnek, csak bohócok.